Az új Országgyűlés május 8-án, a választás után egy hónappal alakult meg. A Fidesz-KDNP a képviselői helyek 66,8 százalékát szerezte meg, 133 mandátumhoz, vagyis kétharmados többséghez jutott a törvényhozásban. A Jobbik 26, az MSZP és a Párbeszéd 20, a DK 9, az LMP pedig 8 képviselőt tudott bejuttatni a parlamentbe, amelynek lett egy független és egy német nemzetiségi tagja is. Az alakuló ülésen Áder János államfő hangsúlyozta, hogy a választás eredményét mindenkinek el kell fogadnia. Javaslatot tett a kamupártok elleni hatékonyabb fellépésre, az átjelentkezés megreformálására és Orbán Viktor személyében a miniszterelnökre is. Az Országgyűlés elnöke ismét a fideszes Kövér László lett. Orbán Viktor - miniszterelnökké választása után - azt mondta az Országgyűlésben, hogy 2030-ig tervez, és a migráció elleni küzdelmet tartja a legfontosabb feladatának.

A kormánypárti többség első dolga az alaptörvény hetedik módosítása volt. Ez a biztonságos országból érkező menekültek esetében nem ismeri el alapvető jogként a menedékjogot, megtiltja a migránsok tömeges betelepítését, megerősíti a rendőrség határvédelmi feladatkörét, létrehozza az önálló közigazgatási bíráskodást, és betilthatóvá teszi a magánházak előtti permanens tüntetéseket. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint ezeket a változtatásokat a globális migrációs folyamatok, az unióban előretörő föderalista törekvések és az egyén magánszféráját fenyegető kihívások tették szükségessé.

A Fidesz-KDNP a parlament megalakulása után gyorsan elfogadta az úgynevezett Stop Soros törvénycsomagot is, amely miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. Ez több jogszabály, egyebek mellett a büntető törvénykönyv és a rendőrségi törvény módosítását foglalta magában. A jogellenes bevándorlás segítése elnevezésű büntetőjogi tényállás és a határbiztosítási távoltartás intézményének bevezetésével lehetővé tette az illegális migrációt segítők és szervezők elzárását, illetve a határ 8 kilométeres körzetéből való kitiltását.

Az új Országgyűlés elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt is, amelynek értelmében a negyedik Orbán-kormány tíz minisztériummal alakult meg. A 13 miniszterből álló kormányt május 18-án nevezte ki Áder János államfő.

Ezzel egy időben megkezdődött a parlamenti ellenzék szétesése. Bősz Anett nyitotta meg a sort. A Magyar Liberális Párt politikusa kilépett a Párbeszéd ötfős frakciójából, mert úgy látta, hogy szövetségesei nem teljesítették a megállapodásukat. A képviselőcsoport azonban nem szűnt meg, mert május 20-án csatlakozott hozzá a független Mellár Tamás. Néhány nappal később a Jobbikban eljárás indult Toroczkai László alelnökkel szemben, aki az alapszabállyal ellentétesen alapított platformot. Június 8-án kizárták a pártból. Válaszul Dúró Dórával létrehozta a Mi Hazánk mozgalmat, amely rövidesen párttá alakult, és magához csábította a Jobbikból októberben kizárt Volner Jánost, Apáti Istvánt és Fülöp Eriket is. Időközben az MSZP és a Párbeszéd volt miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely is lemondott a mandátumáról. A zuglói polgármester helyét Kocsis-Cake Olivio pártigazgató vette át az Országgyűlésben. Júniusban megszűnt az Együtt, az MSZP-ben pedig fegyelmi büntetést kapott Molnár Gyula, mert az párt országos elnökségének hozzájárulása nélkül kötött választási megállapodást a Liberálisokkal. A szocialisták új elnöke Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezető lett.

Júliusban hatályba lépett az új büntetőeljárási törvény, elindult az online számlázás, az étel- és az italautomatákat bekötötték az adóhatósághoz, és az Országgyűlés megtiltotta a 90 méternél magasabb toronyházak építését, de a 120 méteres székházat építő MOL-nak mentességet adott a kormány. A képviselők szigorították a kampánytámogatások visszafizetésének szabályait, július 20-án pedig elfogadták a 2019-es költségvetést. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ez a biztonságos növekedés büdzséje.

Az Országgyűlés júliusban bevezette a bevándorlási különadót, összevonta a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, megemelte a családi adókedvezményt és a dohánytermékek jövedéki adóját, a cafeteriarendszerben pedig csak a SZÉP-kártyát hagyta meg kedvező adózású elemnek. A kormánypárti többség új gyülekezési törvényt alkotott és átírta a magánélet védelméről szóló törvényt, a legnagyobb felháborodást azonban a szabálysértési törvény módosítása okozta, amely kitiltotta a hajléktalanokat a közterületekről.

Nyár végén az Országgyűlés a veronai buszbaleset miatt büntetendővé tette a jogellenesen átalakított személyszállító járművek vezetését. Ekkor szavazták meg azt a törvényt is, amely szerint a 80 méternél sekélyebb házi kutakat nem kell bejelenteni, de Áder János köztársasági elnök beadványa nyomán az Alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek találta, ezért a parlament később kitolta az ilyen kutak engedélyeztetésének határidejét. Az Országgyűlés jogszabályt fogadott el a kiemelt budapesti fejlesztésekről, és az ellenzék kezdeményezésére augusztus 17-én tartott egy rendkívüli ülést az ápolási díj megemeléséről és a devizahitel-károsultak megsegítéséről, de az nem volt határozatképes, mert a kormánypártiak nem mentek el rá.

Ősszel viszont sokat dolgozott a parlament. Októberben a képviselők megszüntették a lakás-takarékpénztárak állami támogatását, és kiterjesztették a családi otthonteremtési kedvezményt, 29 700-ról 37 650-re növelték a Magyar Honvédség beosztásainak létszámát, elfogadták a második nemzeti éghajlat-változási stratégiát, a földművesek napjává nyilvánították szeptember 17-ét, hatályon kívül helyezték a nagy kereskedelmi láncok veszteséges működésével összefüggő jogszabályt, valamint döntöttek arról, hogy 2019 januárjától ellenőrzik az ország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetéseket. A székelyeket és az oroszokat azonban nem nyilvánították honos népcsoporttá.

A parlament felfüggesztette a költségvetési csalással és vesztegetéssel gyanúsított Simonka György fideszes képviselő mentelmi jogát. A fideszes Balog Zoltán lemondott a képviselői mandátumáról. A helyét Budai Gyula kapta meg. A kormánypárti frakció lemondásra szólította fel Demeter Mártát, és az ügyészséghez fordult, mert az LMP-s országgyűlési képviselő nem nyilvános adatokat adott át a sajtónak, amikor tévesen azt állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyik lányát szállították haza Ciprusról katonai repülőgéppel. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága határozati javaslatban kérte Kövér László házelnöktől, hogy hívja vissza Demeter Mártát a NATO parlamenti közgyűléséből. Meszerics Tamás, a párt európai parlamenti képviselője kilépett az LMP-ből.

Novemberben az Országgyűlés megemelte az egyéni vállalkozások alanyi adómentességének értékhatárát, kitolta az új lakások áfa-kedvezményét, adókedvezményt biztosított a közigazgatásból elbocsátott, védett korban lévő személyek elhelyezkedése érdekében, csökkentette a bankadót, bővítette az adóhatóság hatáskörét és látványcsapatsportok esetében lehetővé tette a sportingatlanok üzemeltetésének támogatását. A képviselők elfogadták a 2017-es zárszámadást, létrehozták az egységes oktatási nyilvántartást, megemelték a hallgatói normatívát és az egészségügyi szakdolgozók bérét, elfogadták az új magyar űripari stratégiát. döntöttek a turisztikai szálláshely-szolgáltatók adatszolgáltatásának digitalizációjáról, megszavazták, hogy a miniszterek az eddiginél több pénzt adhassanak a civil szervezeteknek, II. Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánították 2019-et, és további négy évig lehetővé tették a rendőrök és a katonák túlórapénzének kifizetését.

Decemberben Áder János államfő megfontolásra visszaküldte a Parlamentnek a jogalkotási törvény módosítását. 51 éves korában elhunyt Hirt Ferenc, a Fidesz kerekesszékes országgyűlési képviselője. a jobbikos Szávay István jobbikos pedig lemondott a mandátumáról, mert nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen zsidózik.

Megtörtént a Magyar Országgyűlés legnagyobb obstrukciós kísérlete is. Az ellenzék először több mint kétezer módosító indítvány benyújtásával, később pedig az elnöki pulpitus eltorlaszolásával, valamint sípolással és szirénázással próbálta megakadályozni a Munka törvénykönyvének megváltoztatását. A kormánypárti többségnek végül sikerült megszavaznia az önkéntes túlórák számának növelését, amely három fideszes képviselő egyéni indítványaként került a Ház elé, de Orbán Viktor miniszterelnök is támogatta.

Az Országgyűlés létrehozta a közigazgatási bíróságokat. A parlament azt is megszavazta, hogy a devizahitelesek visszavásárolhatják a lakásukat a Nemzeti Eszközkezelőtől. A parlament megalakította az autóbuszos piacfelügyeletet, hogy meg lehessen büntetni a szabályszegő busztársaságokat. Az egyetemek után a szakképzési centrumokban is bevezették a kancellári rendszert, a 65 évesnél idősebb Széchenyi-díjas tudósok pedig rendszeres havi járadékot kapnak az államtól. Egységes nyilvántartást hoztak létre az állami épületek szerzői jogairól, önállósították és új feladatokkal látták el a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsot, és megszavaztak egy új pénzalapot, amiből tévéfilmeket fognak támogatni. Módosult az egyházak jogállásáról szóló törvény is: az egyházakat a bíróság mostantól nem elismeri, hanem nyilvántartásba veszi. Az illegálisan kitermelt fát ezentúl közérdekű célra is felhasználhatják, és egy hamis élelmiszer esetében nemcsak azt büntetik meg, aki behozta az országba, hanem az összes többi forgalmazóját is. Az élelmiszerrendőrök a jövőben hasonló jogosítványokat kapnak, mint a rendőrök. A parlament megszavazta a 2021-es népszámlálásról szóló törvényt is. Ennek újdonsága, hogy a kérdezőbiztosok ezúttal az adatközlők nevét is el fogják kérni.

A minisztériumok ágazatai értéktárakat hoznak létre, és megalkották a hungarikumtermék fogalmát. A képviselők bevezették a gyermekek otthongondozási díját, megemelték az ápolási díjat, illetve a számvevők fizetését, engedélyezték a közterületi kamerák felvételeinek központi tárolását, döntöttek a rendvédelmi dolgozók öt százalékos béremeléséről, 50 évre növelték a honvédség behívhatósági korhatárát, bevezették a honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát, a rendvédelemben dolgozó civilek számára pedig létrehozták a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyt, illetve a honvédelmi alkalmazott elnevezésű jogviszonyt. Az Országgyűlés bővítette az idegenrendészeti hatóság jogkörét, egységesítette a feltételes szabadságra bocsáthatóság feltételeit, kiemelten közérdekű beruházásnak nyilvánította az Opera rekonstrukcióját és az agrárkamarára bízta a földeladások véleményezését. A kormányzati igazgatásról szóló törvény bevezette a kormánytisztviselők családalapítási támogatását. A közigazgatási szabályszegési törvény újdonsága, hogy ugyanazért a cselekményért senkit sem szabad közigazgatási és büntetőeljárásban is megbüntetni.

A képviselők a Nemzeti Választási Bizottság tagjává választották Szalay Tamás Károlyt, a magyar-székely összetartozás napjává nyilvánították október 16-át, elgördítettek néhány bürokratikus akadályt a kiemelt beruházások útjából, ügynökséget hoztak létre az állami építkezések levezénylésére és felkészülési időt adtak az önkormányzatoknak a bölcsődei ellátás biztosítására. Egy másik döntés értelmében az önkormányzatoknak koncessziós szerződést kell kötniük az osztott tulajdonban álló ingatlanjaikra.

Szigorodtak a homeopátiás készítményekre vonatkozó szabályok is, mert nem bizonyított ezeknek a szereknek a gyógyhatása. A területrendezési tervről szóló törvény az előterjesztő szerint az építésügyi bürokráciacsökkentés újabb mérföldköve lesz, az államháztartási törvény módosításának legérdekesebb pontja pedig a profi sportolók adóplafonjának megemelése.

Az Országgyűlés ügynökséget hozott létre az üldözött keresztényeken segítő Hungary Helps program céljának megvalósítására. Bővült a Magyar Fejlesztési Bank tevékenységi köre: az MKB ezentúl vissza nem térítendő uniós támogatásokat is nyújthat. Megváltoztatták a Házszabályt is: a jövőben a törvényjavaslatok módosított indoklásai is nyilvánosak lesznek. Bevezették a regisztrált szabadidő-sportoló státuszt, a szerzett érmek számának függvényében megemelték az olimpikonok állami járandóságát, és mostantól nemcsak a vállalkozások, hanem az egyesületek is foglalkoztathatnak hivatásos sportolót. A képviselők lehetővé tették, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhassanak az európai parlamenti választáson, törvénnyel tisztelegtek a független Lengyelország helyreállításának centenáriuma előtt. és hozzájárultak több nemzetközi szerződés kihirdetéséhez.

Mindezeken kívül természetesen nagyon sok tanácskozást tartottak a parlament bizottságai, a plenáris üléseken pedig több száz napirend előtti felszólás, interpelláció, kérdés és azonnali kérdés hangzott el. Ezek jellemzően ellenzéki műfajok, és 2018-ban 20-30 állandó témában alkalmazták őket. Ilyen volt a migráció, a Sargentini-jelentés, az otthonápolás munkaviszonnyá minősítése, a lakástakarék-pénztári befizetések állami támogatásának megszüntetése, a CSOK és a diákhitel kiterjesztése, a szabálysértési törvény módosítása, Demeter Márta politikai botránya, a Magyar Honvédség létszámnövelése, a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia, a kereskedelemről szóló törvény módosítása, az Európai Ügyészség, a Gruevszki-ügy, a Corvinus Egyetem átalakítása, a tudományos akadémia kutatóintézeteinek sorsa, a hulladékszállítás helyzete, a CEU elköltözése, a munkaerőhiány kezelése, a túlóratörvény megítélése, a cafeteria adókedvezményének megszüntetése, a devizahitelesek megsegítése, a kilakoltatások számának növekedése, az új Nemzeti Alaptanterv társadalmi vitája, a paksi bővítés, a közigazgatási elbocsátások hatása, a közigazgatási bíróságok létrehozása, valamint az utcai demonstrációk lehetséges időpontjainak és helyszíneinek csökkentése.