A Brexit legkényesebb pontjai

Mindenképpen lesz megállapodás az Egyesült Királysággal a kilépés feltételeiről, ha lejárna a rendelkezésre álló két év, szinte biztosan meghosszabbítja azt az Európai Bizottság – mondta Magyarics Tamás.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense, külpolitikai szakértő az Inforádió Aréna című műsorában beszélt a tárgyalás várhatóan legnehezebb témaköreiről is.

„Az egyik legégetőbb annak rendezése: mi lesz a brit államok helyzete az európai unió országaiban, illetve a jelenlegi EU-tagállamok állampolgárainak sorsa az Egyesült Királyságban. A másik a bevándorlás ügye. Nagyon fontos kérdés még az ír határ, és természetesen a pénzügyi ügyek” – mutatott rá a külpolitikai szakértő.

Ez utóbbi kérdés is érintheti Magyarországot, hiszen az Egyesült Királyság az uniós költségvetés egyik nagy nettó befizetője – emlékeztetett Magyarics Tamás.

Ha kiesik ez a nettó befizetés, 9-10 milliárd euró, az kihathat a következő pénzügyi ciklus strukturális alapjaira és egyéb transzferekre

– világította meg az egyetemi docens.

Bár a brit tárgyalási pozíciókat erősíti, hogy nagyon sok uniós polgár dolgozik a szigetországban, szó lesz majd egyebek közt az ő maradásukról, család- és egyéb támogatásuk leendő alakulásáról.

Azonban azt sem szabad elfelejteni – mondta a külpolitikai szakértő -, hogy több millió brit él otthonától távol a 27-ek országaiban, az ő jövőjükről is meg kell egyezni.

Hogyan alakul az USA-UK viszony?

A látványos brit-amerikai közeledés nem vehető biztosra a szigetország uniós kilépése után - világította meg Magyarics Tamás. Az ELTE docense szerint hamarosan kiderül, hogy megvan-e még a két ország között a sokat emlegetett "különleges kapcsolat". 

A külpolitikai szakértő utalt arra, hogy az Egyesült Királyság kereskedelmének 22-30 százalékát a 27-ekkel bonyolítja le, az uniós kilépés után éppen ezért új piacokat kell keresnie a szigetországnak.

Ám nem csak arról van szó, hogy milyen volumenben folyik az EU-tagállamok és az Egyesült Királyság között a kereskedelem, hanem arról is, hogy a szabályozások hogyan alakulnak – mutatott rá.

Ha a briteket nem kötik az uniós szabályok, esetenként sokkal engedékenyebb egészségügyi vagy éppen környezetvédelmi előírások vonatkoznak majd egyes termékeikre,

így a londoni számítások szerint viszonylag gyorsan ki tudják váltani a kieső uniós felvevőpiacot másokkal. Ám ezt az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense elég optimista elképzelésnek nevezte.

"Érdekes módon itt partnerre lelhetnek az amerikaiakkal, akik ugyancsak megpróbálják ezeket a multilaterális gazdasági kapcsolatokat inkább egy bilaterális térre áttolni. Igaz, hogy Donald Trump teljesen meglepő módon megváltoztatta a véleményét ebben a kérdésben, mert amíg a kampány során azt mondta, hogy a Brexit egyszerű dolog és ezt majd a többi ország is követni fogja, most már arról beszél, hogy a Brexit-szavazás óta az európaiak összeszedték magukat és milyen ügyesen politizálnak" – mutatott rá a külpolitikai szakértő.

Magyarics Tamás szerint a kiválás nagy kérdése, hogy az amerikaiakkal korábban létezett különleges kapcsolat egyáltalán megvan-e még, a két ország milyen mértékben tudja majd elmélyíteni kapcsolatait.

„Az biztos, hogy ha az utóbbi időben csak az amerikai külföldi szerepvállalásokat nézzük, a britek voltak mindig az első számú partnerek. Tehát

egy globális szemléletű Nagy-Britannia politikai szerepvállalása Amerika számára mindenképpen előnyös lesz”

- vélekedett.

A külpolitikai szakértő szerint bár a 27-ek haderejük megerősítését tervezik, az amerikai védőernyőre akkor is jó ideig szükségük lesz, pláne akkor, ha az orosz fenyegetést komolyan veszi az unió. Vagyis továbbra is az amerikai kemény biztonsági garanciák szavatolják Európa biztonságát.

Nagy kérdés: mi lesz Gibraltárral

Még el sem kezdődtek az Egyesült Királyság kilépési tárgyalásai az Európai Unióval, máris komoly feszültség alakult ki a tagországok között. Az ok Gibraltár - mutatott rá az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense.

"Az észak-íreknek, a skótoknak, a walesieknek és a gibraltáriaknak egyaránt az az érdeke, hogy a britek minél előnyösebb feltételeket tudjanak kiharcolni a tárgyalások során. Úgy tűnik, nem érdeke egyik Egyesült Királyság-beli tagállamnak sem az, hogy valamilyen módon szembemenjen Londonnal és annak háta mögött Brüsszellel próbáljon meg egyezkedni" - fejtette ki a külpolitikai szakértő.

És hogy mi lesz a különleges státuszú Gibraltár sorsa? Magyarics Tamás emlékeztetett arra, hogy a gibraltári vezető kijelentette, ők britek és uniósok is akarnak maradni. Ez azonban nagyon bonyolult dolog, nem lehet tudni, mi áll a háttérben.

"A Theresa May által az 50- cikkely életbe lépését közlő levélben nem esik szó Gibraltárról, állítólag azért, mert a spanyolok megkérték, hogy ne beszéljen erről. Viszont meglepő módon a Donald Tusk által válaszként küldött 9 oldalas dokumentumban az szerepel, hogy a Nagy-Britannia és az EU közötti tárgyalások lezárása után Gibraltárral kapcsolatban az Egyesült Királyság és Spanyolország állapodjon meg.

Ezt a britek egyfajta hátba szúrásnak érzik, hogy erről nem volt szó, és a spanyolok kétszínűségének.

Ha a britek ezt elfognák, az diplomáciailag azt jelentené, hogy elismerik: Spanyolországnak speciális jogai vannak" - mutatott rá Magyar Tamás.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!