Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Lakások lennének az olimpiai faluból

Az utóhasznosítás jegyében az életpályamodellekhez köthető lakások lennének az olimpiai faluban, a médiaközpont pedig irodaházzá válna a 2024-es budapesti olimpia után - derül ki a nyilvánosságra hozott megvalósíthatósági tanulmányból.

Az olimpiai stadion és park a Rákóczi hídtól délre, a pesti oldalon épülhetne fel. Itt lennének az atlétikai versenyek. A stadion a játékokra 60 ezer fős lenne, azt követően 15 ezer fősre bontanák vissza.

Az olimpiai falu ettől délre, a csepeli hídig terjedő közel 36 hektáros területre kerülne. A jelenlegi csepeli HÉV vonal megszűnne, helyette - más nyomvonalon - villamos menne a szigetre. A sínpályát 150 méteres szakaszon helyeznék át, de áthelyeznék az itt futó vasúti pályát is. Megépülne a Galvani híd.

Az olimpiától függetlenül megépült, vagy megépülő helyszínek között szerepel az új Puskás Ferenc Stadion, a Ferencváros stadionja, az Ilovszky Rudolf Stadion, a DVTK miskolci pályája, a székesfehérvári Sóstói Stadion, a debreceni nagyerdei stadion és főnix csarnok, a győri, szegedi és veszprémi aréna, a Dagály uszoda, a Széchy Tamás sportuszoda.

Budapesten az eddig felsoroltak mellet helyszín lenne a Hungexpo területe, a Városliget, az Óbudai sziget és a Margitsziget egy-egy része, a Normafa környéke, és Lágymányos is.

Az északi és déli sporthelyszíneket a Hungária körút, mint olimpiai körút kötné össze, valamint hajójárat közlekednek a helyszínek között. A fontosabb útvonalakon, például a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a várossal összekötő gyorsforgalmi úton VIP sávokat hoznának létre a résztvevők számára. Ezen a helyszínen a kötöttpályás kapcsolat kialakítása is szerepel a tervekben.

A fővárosban Olimpiai Expressz buszjáratok járnának, és 20 ezer ideiglenes P+R parkolót alakítanának ki az M1-es M7-es, valamint az M5-ös autópálya bevezető szakasza mellett.

A tanulmány 54 ezer hivatalos személlyel, 17 ezer sportolóval és kísérővel, 45 ezer önkéntessel, 22 ezer újságíróval számol. A félmillió külföldi és egymillió magyar néző látogatná a sporteseményeket.

Az olimpia bruttó költsége a tanulmány szerint 1074 milliárd forint lenne. A dokumentum szerint a például az ingatlanok értékesítési összegével csökkentett rendezési összeg 774 milliárd forintot tenne ki, ami a készítők számításai szerint egy magyar lakos számára valamivel több mint évi 7000 Ft-ot, havonta 595 forintot jelentene.

Az utóhasznosítás jegyében a médiaközpontból irodapark, az olimpiai faluból lakóterület, kollégium, illetve az életpálya-modellekhez köthető lakások lennének.

A budapesti olimpiát a javaslat szerint 2024. július 19 és augusztus 4-e között rendeznék.

Hanganyag: Domanits András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

Blanckenstein Miklós: ünnepkor beavatódunk abba a helyzetbe, és tisztázzuk a legfontosabbat – karácsonykor a Jézussal való kapcsolatot

„A szeretet szót kell kicsit pontosítani, mert ténylegesen ilyenkor mindenki próbálja kifejezni a másik felé a szeretetét, ez benne van. De ez az Isten szeretetének az ünnepe, hogy ő szeret minket, mert megtestesült és eljött ez a mag. Hogy ebből adódóan mi is megpróbálunk egy hasonló gesztussal jelen lenni a másik életében, az a következmény” – mondta Blanckenstein Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában, arra a kérdésre, hogy a karácsony egy katolikus pap szempontjából is a szeretet ünnepe-e.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 07:30
×
×
×
×