Magyarország bajban van - kezdte előadását Tölgyessy Péter alkotmányjogász a Kompromisszumok a közép-európai politikai kultúrában címmel megrendezett konferencián. Azt mondta, az ország történelmének egyik alaptétele volt, hogy utolérjük Európát, pont ez nem sikerül. Tölgyessy Péter szerint az országban mélyen jelen van a válságtudat, egy egész ország keresi a baj okait. Vannak, akik szerint az utolsó 10 év lett elrontva, mások a rendszerváltásnál keresik a hibát.

Az átmenet Magyarországon soha nem volt népszerű. Tölgyessy Péter szerint szembeötlő, hogy a magyar társadalom mennyire nem vett részt az átmenetben. Az első választáson például 65 százalékos volt a részvétel, míg Csehszlovákiában 95 százalék. Azt mondta, a társadalmi elégedetlenség nagyon korán, már 1990-91-ben megjelent.

Kádár népszerűsége

A Kádár-korszak minden tekintetben visszaesést hoz nemzetközi összehasonlításban Magyarországnak, mégis, az első világháborútól az évszázad végéig számított időszakban az ország megelégedettsége messze a Kádár János idején volt a legjobb. Ennek a magyarázata az, hogy akkor legalább béke volt - mondta Tölgyessy. Mint mondta: a társadalom kevéssé fogadta el a piacgazdaságot és nem szerette a demokráciát. Az volt a vélekedés, hogy ha ezen az áron utol lehet érni Ausztriát, akkor még ezt is kibírjuk.

Tölgyessy szerint a népszerű ellenzéki pártok nagyon hamar kitalálták azt a receptet, hogy úgy lehet Magyarországon választást nyerni, ha a magyarok vágyaira politizálunk, ezt már az első ciklusban megmutatta a baloldali ellenzék.

Előadásában Tölgyessy Péter beszélt a rendszerváltás előtti évekről, az ellenzéki kerekasztal munkájáról, a 90'-es MDF-SZDSZ megállapodásról, majd visszatért ahhoz a gondolatához, hogy a társadalom kevésbé fogadta el a piacgazdaságot, és nem szerette a demokráciát.

Belső polgárháborús helyzet

Tölgyessy Péter szerint közben "szélsőségessé vált a politikai verseny, szinte mindig rendszerellenes pártok jelentkeztek. Szinte belső polgárháborús helyzet keletkezett, most ezt, magyar módra, a mostani kurzus megpróbálja korlátozni. Úgy próbálja korlátozni, ahogy ez a magyar társadalomban szokásos volt: megpróbálja szűkíteni a választójogot a regisztrációs rendszerrel, megpróbálja leválthatatlanná tenni magát, és újra előjött a nagy, egységes, centrális helyzetű pártnak a gondolata is. Ez utóbbi a dualizmus korában és a két világháború között döntő eleme volt a magyar szerkezet stabilizálásának."

Arra a kérdésre nem lehet igazán válaszolni, hogy ez mennyire lehet tartós - mondta az alkotmányjogász. Tölgyessy Péter szerint ha a most készülő berendezkedés egyedül marad Európában, a térségben, akkor csak egy drága zsákutca lesz a társadalomnak. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy egyedül marad, a 20. században nagyon sokszor Magyarországon kezdődött a trend - hangsúlyozta Tölgyessy Péter.

Kónya és a három kompromisszum

Ugyanezen a konferencián Kónya Imre, az ellenzéki kerekasztal tárgyalásokat kezdeményező Független Jogász Fórum elnöke, volt belügyminiszter előadásában felsorolta azt a három kompromisszumot, amely szerinte megteremtette a demokratikus jogállam alapjait - ez szerinte az ellenzéki kerekasztal létrejötte, az alkotmányról és a köztársasági elnök választásról kötött megállapodás és az MDF-SZDSZ paktum volt. Álláspontja szerint az új alkotmánnyal az akkor meghatározott demokratikus jogállami keretek lényegében nem változtak.

Beszélt arról is, a kétharmados többség új alaptörvényt fogadott el, a munkába szerinte nem vonták be az ellenzéket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a demokratikus jogállam keretei lényegében változatlanok maradtak.