A Berliner Zeitung "Orbán pártkatonát helyez állásba" címmel számolt be Áder János államfői jelöléséről. Ebben Frank Herold kiemelte: a jobboldali konzervatív kétharmados parlamenti többség Schmitt Pál "kínos" afférja után Orbán egy "régi útitársát" választja meg államfőnek. Kiemelte, az új elnök kiválasztása "nem csupán Orbán dominanciáját mutatja, hanem az ellenzék gyengeségét is", és Schmitt "plágiumbotránya alig ártott a Fidesz megítélésének".

A Die Welt "Orbán Áder Jánost akarja új elnöknek" című írásában megjegyezte, hogy Áder megválasztása "biztosnak számít", a jelöltről pedig az uralkodó vélemény, hogy "lojális Orbán iránt".

A Neue Zürcher Zeitungban Charles E. Ritterband "Orbán híveként" jellemezte Áder Jánost. "Azzal lehet számolni, hogy éppen úgy, ahogy Schmitt Pál, magas hivatalát a párt- és kormányfő Orbán Viktor politikai akaratának készséges végrehajtójaként fogja gyakorolni" - írta.

A jogász végzettségű Áder jelenleg európai parlamenti képviselő. "Kommentátorok és politológusok nézete szerint az EU és Orbán akut konfliktusára tekintettel Áder az ideális személy az államfői hivatalra. Ellensúlyt képezhet a magyaroknak az EU elleni állítólagos szabadságharcát övező nacionalista retorikával szemben, és hatalom nélküli, pragmatikus személyiségként kiegyenlítő hatást fejthet ki a Fideszen belül" - írta.

A Gazeta Wyborcza teljes mértékben politikai ajánlásnak tartja Áder János jelölését az államfői posztra. A lengyel lap kiemeli, hogy Magyarországon "eddig hagyományosan a közvetlen politikai életen kívül álló személyeket" javasoltak a posztra, de szerinte már Schmitt Pál elnöksége "véget vetett az államfői funkció politikamentességének".

Az alkotmány védelmében

A Die Welt vendégkommentárt közölt az új magyar alkotmányról Rupert Scholz alkotmányjogásztól, korábbi német védelmi minisztertől. Scholz szerint "meglepő és alaptalan" az a "kritikus szőrszálhasogatás", amellyel az új magyar alkotmányt fogadják. A bírálók attól tartanak, hogy nem érvényesülnek megfelelően a "demokratikus jogállamiság elemei" és "felébred a nacionalizmus", ezek az aggodalmak azonban "alaptalanok". Az új alaptörvény "kifejezetten hitet tesz az európai egység mellett", továbbá "stabil demokratikus rendszert hoz létre és minden szempontból garantálja a jogállamiságot".

Az Európai Unió válságáról, az erősödő populizmus elleni fellépés lehetőségeiről beszélt a bécsi Der Standardnak Heinrich August Winkler. A neves német történész a nacionalista, autokrata jelenségek veszélyét firtató kérdésre válaszolva kijelentette: szükségesnek tartja, hogy Magyarország esetében ne csak az Európai Bizottság tegyen lépéseket, de "az Európai Néppárt is vállalja a reá háruló felelősséget; mondja meg Orbán Viktor pártjának, a Fidesznek, hogy a demokrácia lebontása, ahogyan az Magyarországon történik, összeegyeztethetetlen az (EU-)csatlakozás koppenhágai kritériumaival és az Európai Unió általános filozófiájával. Az európai egyesülést célzó mozgalom a nacionalizmus ellen irányult. Emiatt csírájában kell elfojtani az ilyen jelenségeket."

"Magyarország szűkíti a felsőoktatáshoz való hozzáférést" címmel közölt terjedelmes riportot a felsőoktatási reformról a francia La Croix. A részletesen ismertetett "vitatott és költséges reformot" a katolikus lap szerint az Európai Bizottság a közösségi joggal ellentétesnek tartja. "Megértjük, hogy nehéz idők járnak a magyar gazdaságra, de nem az a megoldás, hogy megvágjuk az oktatási büdzsét, és elijesztjük a diákokat" - mondta a lapnak Andrulla Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős biztos. Brüsszel szerint a magyar reform összeférhetetlen azzal az európai politikai céllal, miszerint 2020-ig negyven százalékra kell emelni a 30-34 évesek körében a diplomások arányát. A diplomások magyarországi röghöz kötése pedig ellentétes a munkavállalóknak az európai jogban biztosított szabad mozgásának elvével.