Szilágyi László, az LMP politikusa a jövő évi költségvetés alacsony egészségügyi és oktatásügyi részesedését kifogásolta. Halász János államtitkár a kormány részéről az államadósság elleni küzdelemmel, illetve a szocialista ciklusok gazdaságpolitikájával magyarázta a költségvetés számait, majd leszögezte: jövőre is helytáll a kormányzat az oktatás és az egészségügy területén.

Volner János, a Jobbik képviselője Orbán Viktor miniszterelnök szavait makrogazdasági mutatószámokkal vonta kétségbe, amelyek szerint Magyarország tagja lenne Európa gazdasági elit klubjának, majd azonnali tárgyalásokat javasolt az államadósság újratárgyalásáról. Válaszában Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára emlékeztette a képviselőt, hogy a kormányfő az alacsony GDP-arányos hiány elitklubjáról beszélt az idézett nyilatkozatban. Az államadósság átütemezéséről szóló diskurzust okafogyottnak és feleslegesnek nevezte az államtitkár.

Kara Ákos, a Fidesz országgyűlési képviselője a munka új törvénykönyvének erényeit sorolta föl, amelyekkel Czomba Sándor államtitkár is egyetértett, és aláhúzta, hogy a tervezet egyetlenegy nemzetközi egyezménybe sem ütközik.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője ismét a kormány gazdaságpolitikáját bírálta. Mint mondta: megalapozatlan és hiteltelen a kabinet gazdaságpolitikája, amely veszélybe sodorja az országot. A gazdasági problémák megoldásához nemzeti csúcs összehívását javasolta. Cséfalvay Zoltán államtitkár a külső gazdasági környezettel magyarázta Magyarország kockázati besorolását.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kormány kampányígéreteit vette védelmébe, hiszen - mint mondta - a nyugdíjak több európai országgal ellentétben megőrizték értéküket, továbbá a kabinet több lépésben segítette a devizahiteleseket. Cséfalvay Zoltán államtitkár az ígéretek betartását alapvetőnek nevezte a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság szempontjából.