Az emléknap alkalmából Hende Csaba honvédelmi miniszter az egykori győri zsinagóga kertjében, a vészkorszak áldozatául esett győri gyermekek emlékoszlopánál rendezett megemlékezésen azt mondta: mondhatjuk, hogy nem foglalkozunk a történelemmel, de nem kerülhetjük el, és nem is szabad elkerülnünk a vele való szembesülést.

"Emlékeznünk kell arra, hogy megmérettettünk, és könnyűnek találtattunk" - mondta, utalva arra: a magyar állam nem tudta megvédeni polgárait, eltűrte, támogatta a jogfosztást és a gyilkosságokat, a nemzet jelentős része pedig nem értette meg, nem érezte át, mi történik, s nem volt ereje tenni ellene.

Arra is emlékezni kell, hogy "kerültek ki közülünk gyilkosok is", de voltak közöttünk neves és névtelen hősök, "emberséges emberek", akik "emberek maradtak akkor is, amikor büntetés járt ezért; akik nem mondták a rosszra azt, hogy jó, sem félelemből, sem jutalomért, sem előrejutásért" - tette hozzá.

Juliusz Janusz apostoli nuncius a fővárosban, Angelo Rottának, a második világháború időszaka budapesti nunciusának emléktáblájánál arra szólított fel: tanulmányozzák a fiatalok a holokauszt időszakának tragikus történetét. Lássák azt, hogy nagyon sokan álltak a rossz oldalon, de sokan voltak olyanok is, akik merték kockáztatni életüket az üldözöttek megmentéséért.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke az MTI-nek küldött közleményében úgy fogalmazott: ha egy választásokon hatalomra kerülő politikai erő leépíti a társadalom demokratikus intézményrendszerét, miközben képtelen működtetni az állam gépezetét, akkor veszélybe kerülnek demokratikus és alkotmányos alapértékek, ami a szélsőséges erők erősödéséhez vezet.

Az MSZP elnöke szerint mára "megingott a demokrácia, meggyengültek demokratikus intézményeink és védelemre szorul a Magyar Köztársaság". Hozzátette: a vészkorszak története arra figyelmeztet, a demokratikus kontroll hiányában az antiszemitizmus, a fajgyűlölet könnyen hétköznapivá válhat, ezért politikai hovatartozástól függetlenül határozott nemet kell mondani az erőszakra, a félelemkeltésre, a gyűlölködésre, a kirekesztésre és érvényt kell szerezni a mindenkire egyformán vonatkozó törvényeknek.

Ormos Mária történész, akadémikus a fővárosi Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen azt hangsúlyozta: ne történjen senkivel jogtalanság mássága, mentalitása, gondolkodásmódja okán vagy bármilyen mondvacsinált ürüggyel. A történész szerint ma is akadnak, akik azt szeretnék, hogy ez a jogtalanság megtörténjen.

Ormos Mária arról is beszélt, hogy a vészkorszak idején Magyarország nem volt szuverén állam, ezért a vezetők egy részének "a keze meg volt kötve", de "mégsem léphetünk ki a felelősök köréből. Ráadásul jóvá sem tehetünk semmit, mert a múltat lehet esetleg tagadni, de megsemmisíteni nem lehet." A történész megemlítette: a magyar hatóságok eleget tettek "a berlini óhajoknak", és "túlbuzgóan teljesítették is" őket.

A városból elhurcolt háromezer zsidó áldozat emléke előtt tisztelegtek Székesfehérváron. Az egykori zsinagóga helyén emelt emlékkőnél Jávor Mátyás, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke, Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere és Törő Gábor (Fidesz), a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke helyezte el az emlékezés koszorúját a kő talapzatánál.

Az ácsi vasútállomáson Botos János, a Budapesti Holokauszt Intézet igazgatója, Petrasovics Anna, az Ácsért Alapítvány elnöke és Papp-Váry Borbála kormányzati kommunikációért felelős helyettes államtitkár helyezett el koszorút a holokauszt áldozatainak emlékművénél.

Az Eichmann-per 50. évfordulóján tudományos konferenciát rendezett a Közép-európai Egyetem, a Mensch Nemzetközi Alapítvány és az ELTE Társadalomtudományi Kara a budapesti Nyílt Társadalom Archívumban. A konferencián - amelyen több mint százan vettek részt, köztük a holokausztot túlélők is - kerekasztal-beszélgetést rendeztek az Eichmann-per tudományos utóéletéről és magyarországi összefüggéseiről Heller Ágnes filozófus, Bárd Károly, a Közép-európai Egyetem professzora, Csepeli György szociológus és Hack Péter jogász részvételével.

Vasárnap tartják a Terror Háza Múzeum megemlékezését, amelyen Kövér László, az Országgyűlés elnöke mond beszédet, valamint elindul a 9. Budapesti Élet Menete, átadják az Élet Menete kitüntetést, emlékérmet, és elhangzik José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének videoüzenete.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án emlékeznek meg a holokauszt magyarországi áldozatainak napjáról. Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról, miután a magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén.