A Köztársasági Elnöki Hivatal jogi és alkotmányossági hivatalának vezetője szerint meg kellene fontolni, hogy az államfő feloszlathassa a parlamentet például akkor is, ha a demokratikus államrend veszélybe kerül, vagy a döntéshozók "elrugaszkodnak" a népakarttól. A Salamon László nevével fémjelzett korábbi tervezetben még szerepelt, hogy az elnök lényegében politikai válsághelyzetben is feloszlathatja a parlamentet, de a benyújtott tervezetben ez nem szerepel.

Gulyás Gergely fideszes politikus még a benyújtás előtt nagyjából egy hónappal azzal érvelt, hogy elmozdulásnak tekintené a félprezidenciális rendszer irányába, ezért veszélyes lenne, ha ilyen szabályt tartalmazna az új alaptörvény.

Cservák Csaba, a KEH jogi és alkotmányossági hivatalvezetője a konferencián arról beszélt, az elnök ezen jogáról szóló vitában elhangzott az az ellenérv is, hogy mi történik akkor, ha egy öntörvényű elnök csupán politikai okokból, saját elhatározása alapján feloszlatja a parlamentet. Cservák Csaba a balti államok példáját ajánlotta, ott ugyanis kettős szűrési rendszer van.

A hivatalvezető szerint meggondolásra javasolható a balti államokban bevezetett egyik megoldás: az államfő népszavazást írhat ki az előre hozott parlamenti választások kiírásáról, illetve az államfő által kiírt választáson létrejött új parlament elmozdíthatja a köztársasági elnököt, így megelőzhető az államfői önkény, de mégis van lehetősége a köztársasági elnöknek a nép érdekeit nyilvánvalón és súlyosan sértő parlamenti többség megfékezésére.

Cservák Csaba beszélt arról is, egyes értelmezések szerint ezt a lehetőséget nem zárja ki az alapszöveg, hiszen míg a parlamentről szóló passzusban részletezték a feloszlatást, addig az elnöki jogköröknél általános megfogalmazás szerepel. A hivatalvezető javasolta, rögzítsék azt is, hogy parlamentáris demokráciában a köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, hanem egyfajta fék és egyensúly. Ez egyébként Schmitt Pál szerepfelfogása is.

Az InfoRádió keresi az ügyben Gulyás Gergely fideszes politikust.