eur:
392.93
usd:
366.33
bux:
0
2024. április 26. péntek Ervin

Spéder Zsolt: Ahol sok nő dolgozik, sok gyermek születik

A felmérések szerint a megfelelő népszaporulattal rendelkező országokban jellemzően rendezett a gyermekellátás intézményi háttere - mondta Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

A skandináv országokról, Franciaországról, Hollandiáról és Nagy-Britanniáról elmondható, hogy demográfiailag jó helyzetben vannak, legalábbis, ha csak azt a mutatót vizsgáljuk, hogy egy családba átlagosan két gyerek születik - mondta a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Spéder Zsolt hozzátette: általában igaz, hogy azokban az országokban, ahol magas a termékenység, viszonylag magas a nők foglalkoztatottsága, az aktív korúak 70-75 százaléka dolgozik. Ehhez persze az kell, hogy megoldott legyen az intézményes gyermekellátás.

A svédeknél, a finneknél és a norvégoknál egyéves korától szinte minden gyerek bölcsődébe jár, míg Franciaországban nagyon rugalmas a rendszer: már a néhány hónapos gyerekeket is be lehet adni. Ott emellett jelentős adókedvezményt is kapnak a gyermeket nevelő családok. Hollandiában a részmunkaidős foglalkoztatást részesítik előnyben, így sok család a másfél keresős modellben dolgozik - magyarázta a szakértő.

Az egyes országok más-más okból alakították ki saját rendszerüket. A franciáknál kifejezetten a gyermekvállalás segítése volt a cél: ott régóta csökken a termékenység, emiatt nemzeti konszenzus alakult ki a családpolitikát és a gyermekvállalás költségeinek átvállalását illetően. Skandináviában ezzel szemben a nemek közötti egyenlőtlenséget próbálták megoldani a nők munkavállalásának elősegítésével - fűzte hozzá Spéder Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

A magyar államadósság fontos része, mégis alig tudunk róla valamit: mire jó a Diszkont Kincstárjegy?

Az elmúlt években újra emelkedett a Diszkont Kincstárjegyek (DKJ) aránya a magyar adósságfinanszírozáson belül, azt követően, hogy 2015-2021 között jelentősen visszaesett az állományuk. A Diszkont Kincstárjegy fontos likviditáskezelési eszköz, ezzel tudja ugyanis a finanszírozási igény rövidtávú ingadozását simítani az állam. 2024-ben fontos változások tapasztalhatók ezen a piacon, jelentősen csökkenhet a forgalomban lévő sorozatok száma és hamarosan elindulhat a csereaukciós rendszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 07:49
×
×
×
×