Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 31. vasárnap Angéla, Petronella

Zlinszky János: Ma már nem lehet tetszés szerint átírni az Alkotmányt

Nincs alkotmányozási kényszer, de több olyan pont is van az alaptörvényben, ami pontosításra szorul - mondta az InfoRádiónak Zlinszky János volt alkotmánybíró a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott kerekasztal beszélgetés után. Szerinte a hatályos Alkotmány is legitim, mivel több országgyűlés is letette már rá az esküt, és ez alapján törvénykeztek.

Nincs alkotmányozási kényszer, a mai alaptörvény alapján tökéletesen lehet jogállami módon kormányozni - mondta az InfoRádiónak Zlinszky János, hozzátéve: ám mivel a dokumentum önmeghatározása szerint is ideiglenes, előírás van arra, hogy egy legitim országgyűlés újat készítsen helyette.

A volt alkotmánybíró szerint a hatályos Alkotmánnyal kapcsolatban nem lehet legitimációs problémákról beszélni - annak ellenére sem, hogy a parlament, amely meghozta, bármit megszavazott volna, amit elé tettek -, hiszen azóta egy sor törvényesen megválasztott országgyűlés tett rá esküt, és törvénykezett annak alapján, tehát passzívan elfogadta a tartalmát.

Módosításához, újraszövegezéséhez az alaptörvény kétharmados többséget ír elő, márpedig a kormány politikájának végrehajtásához megvan ez a támogatottság. Vagyis a következő Alkotmány is legitim lesz - mondta Zlinszky János. Más kérdés - vélekedett -, hogy a dokumentum számára a mostaninál nagyobb stabilitást kellene biztosítani a jogrendszerben.

Az Alkotmányban lévő értékek nagy részét egyébként a nemzetközi jog és nemzetközi egyezmények védik, így azt ma már nem lehetne tetszés szerint átírni. Emellett az alaptörvény formai szilárdsága is megkövetelné azt, hogy nehezebb legyen hozzányúlni - mondta a volt alkotmánybíró.

Stabilitási kérdés

Az Alkotmánybíróság (AB) mai szerepkörét meg lehet változtatni, lehetne másképp leosztani a feladatokat, olyan jogrendszert azonban nem szabad létrehozni, amelyben az egyes részeknek nem kell összhangban lenniük az alaptörvénnyel - hangsúlyozta Zlinszky János.

Önellentmondás kerül a jogrendszerbe, és sérül a jogbiztonság akkor, ha a kormány mégis átvisz egy, korábban az AB által alkotmányellenesnek minősített törvényt, azután, hogy a kérdés vizsgálatának lehetőségét elvette a testülettől. Márpedig egy ilyen logikai törés ténykérdés: nem azon múlik, hogy látjuk vagy sem, megállapítjuk vagy sem, többség szavazza meg vagy kisebbség. Vagy van, vagy nincs - fejtegette a szakértő.

Márpedig a jogrendszerbe kerülő jogellenesség önmagában való ellentmondás, ami szükségszerűen az egész jogrendszer stabilitását megbontja - fűzte hozzá.

Nagyon komoly kockázatot vállal a kabinet, ha valamely praktikus szempont miatt bizonyos kérdésköröket ki akar vonni az alkotmányos ellenőrzés alól, annak érdekében, hogy egy darabig "elkormányozhasson" - mondta Zlinszky János, aki szerint ezt nem lenne szabad végrehajtani. És nem is jelentene megoldást, ha így történne: ha egy törvény alkotmányellenes, akkor az efféle változtatások ellenére is az marad.

Nem éri meg politikai sikert elérni annak árán, hogy egy kormányra rá lehessen mondani: alkotmányellenesen kormányoz - jegyezte meg a volt alkotmánybíró.

Hanganyag: Litauszky Balázs

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A kín fokozatai – ilyenkor kell sürgős segítség hátfájdalom esetén

A kín fokozatai – ilyenkor kell sürgős segítség hátfájdalom esetén

A derékfájdalom az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, ami legtöbbször a pihenés és a gyógyszerek hatására néhány napon belül elmúlik. Azonban zsibbadás, lábgyengeség és átsugárzó fájdalom esetén mindenképpen indokolt orvoshoz fordulni - mondta az InfoRádióban Mikó Ibolya, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának osztályvezető orvosa.

Unokájával együtt üzent Orbán Viktor a még üres stadionból

Orbán Viktor volt miniszterelnök az unokájával közösen jelentkezett be vasárnap a Puskás Arénából. A volt kormányfő a közösségi oldalán megosztott bejegyzésben a nemzetközi gyermeknap alkalmából üzent a követőinek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Harmadik éve veszteséges az Aldi

Harmadik éve veszteséges az Aldi

Az Aldi Magyarország tavaly 533,2 milliárd forintos árbevételt ért el, ami 2,9 százalékos növekedést jelent, ám ez az infláció alatti bővülés volumencsökkenésre utal. A diszkontlánc 9,6 milliárd forintos veszteséget könyvelt el, így három év alatt összesen 46,4 milliárd forintot bukott. Az anyacég 5 milliárd forintos tőkeinjekciót adott a magyar leányvállalatnak, amelynek saját tőkéje így is 15,7 milliárdról 11,1 milliárdra csökkent. A társaság vezetése ugyanakkor nem lát bizonytalanságot a vállalkozás folytatásával kapcsolatban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×