Az MSZP budapesti elnöksége azt javasolja, hogy a párt július 4-i kongresszusán a küldöttek titkos szavazáson nyilvánítsák ki bizalmukat és támogatásukat az országos elnökség iránt - közölte Molnár Zsolt, az MSZP fővárosi szervezetének ügyvezető alelnöke.

A budapesti párttanács múlt szerdai állásfoglalásában támogatta, hogy az országos elnökség - elnök, elnökhelyettesek, alelnökök, választott elnökségi tagok - bizalmi szavazáson erősítse meg mandátumát. Ezt a döntést egészítette most ki a budapesti elnökség azzal, hogy titkos szavazást javasol, illetve azt, hogy a szavazásban részvevők többségének döntését mindenkinek el kell fogadnia.

Molnár Zsolt elmondta: ha bizalmat kap az elnökség, akkor azt javasolják, hogy a következő tisztújításig ne foglalkozzanak személyi kérdésekkel, kivéve a miniszterelnök-jelölt megnevezését. Ha a kongresszusi többség nem támogatja az elnökséget, akkor tisztújítás nélkül javasolják az országos elnökség újraválasztását. Az ügyvezető alelnök kiemelte: a párt egységének megőrzése a fontos. Szerinte egy július 4-e utáni újabb kongresszus összehívásának nincs alapszabályi akadálya.

Szanyi a változások élén

Szanyi Tibor szocialista képviselő szerint viszont az MSZP összes olyan elnökségi tagjának le kell mondania, aki az őszödi beszéd és Gyurcsány Ferenc leváltása között a vezető testület tagja volt.

A politikus a hvg.hu-nak adott interjújában arról beszélt, szakítani kell mind Gyurcsány Ferenc "liberál-anarchista" politikájával, mind a Bajnai-kormány politikai szürrealizmusával. Szanyi Tibor az InfoRádiónak azt mondta: nem a küldötteknek, hanem a teljes párttagságnak kellene megerősítenie a párt vezetését a július 4-i kongresszuson.

Szanyi Tibor úgy véli: önmérsékletet kellene tanúsítaniuk azoknak, akik az eddigi kurzust vitték. Nem a pártnak kell megneveznie a felelősöket, az illetőknek maguknak is tudniuk kell, hogy róluk van szó. Ez önbecsülés kérdése is - jegyezte meg a politikus.

Egy párt jól teszi, ha fiatalítja a tagságát, hiszen ez lendületben tartja a vezetést is - hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve: ez nem feltétlenül az életkorra vonatkozik, hanem arra, hogy az új tagok honnan merítik a politikai mondandójukat.

A politikus szerint nem a párt vezetésének kell megmondania, hogyan menjen végbe a változás: olyan demokratikus intézményeket kell felépíteni - ilyen például a szocialistáknál soha nem alkalmazott pártszavazás - amelyek lehetővé teszik, hogy a párttagság döntsön.

Vita a menetrendről

Korábban a Népszava azt jelentette, hogy egyeztetésre ültek össze az MSZP elnökségének tagjai. A lap értesülése szerint "a kongresszusi menetrendet szeretnék tisztázni annak érdekében, nehogy július 4-én felrobbanjon az ülés és megtörténjen, amit állítólag senki nem akar, hogy széthulljon vagy a veszekedések következtében végképp összezsugorodjon a párt".

Az Index arról ír, hogy továbbra sem jutottak közös nevezőre a régi nagyok és a fiatalok az MSZP-ben. Utóbbiak úgy gondolják, hogy a vezetőség nem akarja odaereszteni őket a kormányrúdhoz. Tartalmi, politikai ügyekről nem sok szó esett, kongresszusi technikákról és az Országos Választási Bizottságról vitatkoztak.

A viták lényegében egy héttel ezelőtt, az MSZP elnökségi ülésén kezdődtek. Újhelyi István ott azt javasolta, hogy az országos vezetés a jövő vasárnapi kongresszuson kérjen bizalmi szavazást maga ellen. Az indítványt végül - több órás egyeztetés után - leszavazták, de a kedélyek azóta sem nyugodtak meg. Többek között felmerült az is, hogy a kormány mielőbb hozza tető alá a jövő évi költségvetést, utána pedig a szocialista párt ne álljon az előre hozott választás útjába.

A pártelnök ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, a választási bizottság megalakulásáról az alapszabály rendelkezik. Lendvai Ildikó szerint most sem történt más, mint korábban, amikor parlamenti választásokra készült az ország. Leszögezte, hogy a testület megalakulásától függetlenül az elnökség kérhet bizalmi szavazást maga ellen, a kettő nem zárja ki egymást.

Kiss Péter alelnök azt közölte, hogy a választási bizottságban ugyanúgy teszik a dolgukat, mint ahogy eddig tették. Annál is inkább, mert a bizottságnak mások mellett az elnökség tisztségviselői is a tagjai.

Szekeres Imre a napokban a Hirszerzőnek arról beszélt, el tudja képzelni, hogy a kongresszus a kormányzás folytatásáról is dönteni fog. Véleménye szerint arra kell válaszolni, hogyan lehet politikai felelősséget vállalni, kormányozni, eközben pedig szocialista pártként megjelenni a választók előtt. Az MSZP elnökhelyettese azt mondta, hogy miután a parlament június 29-én elfogadja az adótörvényeket, hozzáláthatnak a jövő évi költségvetés tervezéséhez. Egyúttal azt is el kell dönteni, hogy annak megszavazása után akarnak-e még kormányozni. A pártban vita van erről, de Szekeres természetesnek és kívánatosnak mondta ezt.

Forgatókönyveket írnak

Varga László, a Societas elnöke arról beszélt a Népszavának, hogy elképzelhető olyan forgatókönyv, amely szerint a költségvetés megszavazása után teret engednének egy előrehozott, február végi, március eleji választásnak a szocialisták. A pártelnökség tagja azonban úgy látja, hogy a július 4-i pártkongresszusnak nem elsősorban a válságkezelő kormánnyal kell foglalkoznia, hanem azzal, hogy milyen válaszokat adjon az EP-választás után kialakult új helyzet új kérdéseire

Bárándy Gergely elnökségi tag szerint nem lenne szerencsés a kongresszus előtt találgatásokba bocsátkozni. A politikus úgy fogalmazott, hogy a kongresszusnak kell értékelnie a kialakult helyzetet és meghoznia az olyan döntéseket, mint hogy szükségesnek látja-e a költségvetés megszavazása után előrehozott választások megtartását vagy sem.