Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

"Az MDF önmagát kiárusító törpepárt"

Kemény szavakkal illették az MDF lakiteleki alapítói egykori pártjuk jelenlegi politikai irányvonalát. A Demokrata Fórum több mint húszéves története amúgy is a kizárásokról és a kirekesztésekről szólt, a mostani helyzetben pedig elképzelhető, hogy még többen hagyják hátra a pártot. A "lakiteleki hetek" már régen kiszálltak az 1987-ben alapított MDF-ből.

"Erkölcsileg vállalhatatlan, hogy Bokros Lajos neve fémjelezze a Magyar Demokrata Fórum politikáját" - ezzel az indokkal jelentette be kedden Hódmezővásárhely alpolgármestere, hogy kilép a Magyar Demokrata Fórumból. Kószó Péter felháborodását az váltotta ki, hogy Dávid Ibolya nemrég bejelentette: a Horn-kormány egykori pénzügyminiszterét kérnék fel az MDF Európai Parlamenti listájának vezetésére.

A most kilépett alpolgármester a lakiteleki alapítók közé tartozik. A Bács-Kiskun megyei község nemcsak az MDF, de az egész magyar rendszerváltás történetében nagy jelentőséggel bíró helyszín: 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor házának udvarán felállított sátorban a több mint 180 fős értelmiségi csoport először hangoztatta nyilvánosan a többpártrendszer követelését. A találkozó másik kulcsmomentuma az volt, amikor a résztvevők elfogadták a Lakiteleki Nyilatkozatot az MDF megalakításáról.

Heten, mint az alapítók

Az MDF több mint húsz év alatt alaposan átrendeződött, így nem véletlen, hogy a mai, magát konzervatív értékeket valló, de sokak által egyre balra tolódó pártban már nem tűnik fel az a hét név, akiket a "lakiteleki hetek"- ként szokás emlegetni. Az alapítók között volt maga a házigazda, Lezsák Sándor, aki 1996 és 1998 között (Dávid Ibolya előtt) volt az MDF elnöke. Fórumos karrierje 2004-ig tartott, akkor ugyanis megalakította a Lakitelek-munkacsoportot, amelynek tagjai nem értettek egyet az elnökasszony politizálásával. Az egykori pártvezetőt kizárták a frakcióból és a pártból.

Ott volt a hét alapító között Für Lajos is, az egyetlen MDF-alapító, aki miniszteri rangot kapott, hiszen az Antall József vezette kormányban övé lett a honvédelmi tárca. Õ 1996-ban, a második pártszakadás idején lépett ki a Fórumból, legutóbb pedig beszédet mondott a Magyar Gárda megalakulása alkalmából rendezett ünnepségen.

A "lakiteleki hetek" közé tartozik Bíró Zoltán irodalomtörténészt is, aki bár a párt első elnöke volt, hamar kilépett: 1990-ben, Antall József pártelnökké választása után döntött úgy, hogy elhagyja az MDF-et. Csurka István is tevékenyen részt vett a pártalapításban, ám 1993-ban kizárták, majd nem sokkal ezután megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját.

Kiss Gy. Csaba történész is alapítónak számít, és 1990-ig az MDF alelnöke volt, de még abban az évben kihátrált a pártból. Antall József pártelnökké választásakor szorult háttérbe Csoóri Sándor költő, valamint Fekete Gyula író-szociográfus is, aki az 1990-es választásokra már saját pártot alapított Magyar Néppárt néven.

"Nem lehet elfelejteni a lakiteleki kezdetet"

Az egykori alapító tag, Lezsák Sándor az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta: Dávid Ibolyáék végképp el akarják törülni a pártot, de nem sikerülhet eltemetni az MDF-et, mert bármi is fog történni, nem lehet elfelejteni a lakiteleki kezdetet, a szerveződés lázas hónapjait, a győzelmet, az első évek gyötrelmeit, és azt, hogy tízezrek segítették a párt megszületését.

A ma már Fideszes országgyűlési képviselő úgy véli: lehet, hogy a mostani MDF-es politizálással rövid távon el lehet érni látszatsikereket, de hosszabb távon bizonytalanságot teremt. Az egyetlen cél a szavazatszerzés, és egy olyan médiapárt létrehozása, amely botrányos kísérletekkel hívja fel magára a figyelmet - mondta a politikus, hozzátéve: az MDF ma már nem demokrata, mert 2004-ben jogellenesen zártak ki számos képviselőt, és nem is fórum, mert nem a nyilvános viták terepe.

Szerencsétlen és szánalmas kísérletsorozat az, ami történik az MDF háza táján - hangoztatta a lakiteleki vezető, aki szerint felmerül a kérdés: van-e értelme életben tartani egy olyan politikai erőt, amely igazából csak vegetál?

Politikai prostitúció

A Magyar Demokrata Fórum első elnöke is éles szavakkal bírálta egykori pártját. Bíró Zoltán az InfoRádiónak elmondta: jelenleg a párt teljes eltorzítása és lezüllesztése folyik, az elnökség magatartását pedig "a politikai prostitúció tipikus esetének" nevezte.

Az MDF minősíthetetlen állapotba került, és ha bejutna az Európai Parlamentbe vagy a 2010-es választásokkor az Országgyűlésbe, akkor sem biztos, hogy ez érne valamit is a párt jövője szempontjából - véli Bíró Zoltán, aki szerint bár az SZDSZ irányítja az MDF-et, a párt nem tud balra tolódni, mert Magyarországon nincs baloldal.

Az MDF nem jobb- vagy baloldali, nem konzervatív vagy liberális, hanem önmagát kiárusító törpepárt - fogalmazott az egykori alapító tag.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×