Az Igazságügyi és Rendészeti minisztérium közleménye szerint, ha az utcai demonstráció a gyülekezési törvényben rögzített követelményeknek megfelel - tehát békés és nem valósít meg bűncselekményt, nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével, és nem valósul meg a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése, valamint a közlekedés más útvonalon biztosítható -, a spontán rendezvény alkotmányosan nem oszlatható fel.

A közleményben kitérnek arra is, hogy a gyülekezésről szóló törvény előírja: a közterületi rendezvényt be kell jelenteni, és, ha ez nem történik meg, a rendőrségnek mérlegelés nélkül fel kell oszlatnia a demonstrációt, de a tárca szerint az 1989-ben született jogszabály esetében a jogalkotó még nem számolt a spontán demonstrációk lehetőségével.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint egy békés gyülekezést azért nem lehet feloszlatni mert arról a rendőrséget nem értesítették előzetesen.

Konfliktuskerülő rendőrség

A tárca közleménye szerint a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait.

A minisztérium szerint a rendőrség e következtetések alapján alkalmazza a jogszabályokat. Megjegyzik azt is, hogy a rendőrség által alkalmazott eljárás konfliktuskerülő, de a szervezet megfelelően felkészült az ilyen jellegű problémák kezelésére. A közlemény arra is kitér, hogy a rendőrség a gyülekezésekkel összefüggésben fokozott ellenőrzéseket tarthat, területet zárhat le, közlekedésrendészeti intézkedéseket tehet, a rendezvények biztosítására pedig csapaterőt alkalmazhat.

A spontán tüntetés előre eltervezett, általában az interneten keresztül megszervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik korábban nem ismerték egymást, és csak egyetlen alkalommal találkoznak, hogy véghezvigyék, amit kitaláltak, és azután különváljanak.

Magyarországon az első villámgyülekezést 2003. augusztus 19-én tartották Budapesten, a Deák Ferenc téren. Akkor az evangélikus templomban megszólaló harangjáték hangjaira minden résztvevő kinyitotta a magával hozott esernyőt, majd összezárta azt és távozott.A TASZ lehetővé tenné a spontán tüntetéseket

A Társaság a Szabadságjogokért immár öt éve felemeli a szavát amellett, hogy a spontán és békés gyülekezést legálissá kellene tenni, de bizonyos feltételeket szabni kell - mondta a szervezet ügyvivője.

Schiffer András szerint jelenleg csapdahelyzetben van a rendőrség. Rendezetlen a jogi helyzet, így félő, hogy újra és újra bizonytalankodásba, adott esetben politikai áthallásokba keveredik a rendőrség - fejtette ki.

A jogvédő szervezet ügyvivője kiemelte: a Társaság a Szabadságjogokért korábban is amellett foglalt állást, hogy lehetővé kellene tenni a váratlan, azonnali politikai eseményekre történő legális, közvetlen reagálást.

A magyar gyülekezési törvény a rendőrségnek mérlegelést nem tűrő kötelezettségévé teszi azt, hogy a legalább 72 órával korábban be nem jelentett demonstrációkat feloszlassa - hangsúlyozta.

Schiffer András elmondta: a strasbourgi emberi jogi bíróság tavaly júniusban elmarasztalta Magyarországot, hogy nem teszi lehetővé, hogy legálisan lehessen demonstrációt tartani.Május 1-je a tüntetések napja

Május elseje Németországban is a munka ünnepe, de a békés felvonulásokat általában szélsőséges csoportok zajos összetűzései kísérik. Így volt ez idén is, amikor Hamburgban és Nürnbergben a szélsőjobboldali tüntetések ellen tiltakozó, zömében anarchista sejtek valósággal megütköztek a rend fenntartására kivezényelt karhatalmi egységekkel. A rendőröket eredetileg azért vezényelték ki, hogy biztosítsák mindenki számára a törvényben szavatolt gyülekezési és vélemény-nyilvánítási jogot a köztereken.

A különböző német városokban zajló tüntetéseken a rendőrség gyakran vet be vízágyúkat, nem egyszer pedig gumibottal igyekszik jobb belátásra bírni a kilengéssé fajuló tiltakozások résztvevőit. A tüntetésen való részvételt az alkotmány szavatolja, csakúgy, mint a polgárok biztonságát, ezért vezényelnek ki rendőröket a különféle tiltakozó akciók színhelyére.

Hogy a karhatalom eleget tehessen feladatának, a hatóságokat tájékoztatni kell minden köztéri gyűlésről vagy tüntetésről 48 órával a tervezett rendezvény előtt, de engedélyt nem kell kérni.

A gyűlés betiltását a törvény csak akkor teszi lehetővé a hatóságok számára, ha fennáll a közrend és biztonság veszélyeztetésének alapos gyanúja. Ezért nem lehet eleve sem szélsőjobboldali, sem pedig szélsőbaloldali, így anarchista szervezetek felhívására rendezett felvonulásokat eleve betiltani.

A rendőrség feladata a tüntetések békés lefolyásának biztosítása, azonban a szélsőséges csoportok akciói nem egyszer zavargássá fajulnak, amikor viszont a karhatalmi erőknek kötelessége a beavatkozás - tehát az erőszak elkövetőinek előállítása. Ellenük általában gyorsított lefolyású eljárást indítanak és a törvénysértés mértékétől függően hoznak ítéletet, amely pénzbírságtól egészen szabadságvesztésig terjedhet.

A gyülekezési szabadságot korlátozza az a törvény, amely tiltja a német alkotmánnyal szemben álló erők, a demokratikus államrendet elvető csoportok vagy pártok nyilvános összejöveteleit, és ha ez mégis megtörténik, utasítja a karhatalmi erőket a gyűlés azonnali feloszlatására és az intézkedéssel ellenkező személyek őrizetbe vételére és előállítására.

Kivételt jelentenek a spontán jellegű gyűlések, amelyek önszerveződő alapon indulnak mintegy válaszként valamilyen politikai vagy gazdasági intézkedésre, és ebben az esetben a rendőrség illetékes szervei döntenek arról, hogy erőszak elharapózásának megakadályozásának érdekében távozásra szólítják-e fel a résztvevőket.

4

Szlovákiában az alkotmány és nemzetközi egyezmények biztosítják a gyülekezési jog érvényesítését. A szlovák alkotmány a gyülekezési jogot az alapvető emberi jogok közé sorolja. Ennek ellenére a múltban a hatóságok részéről több kísérlet is volt a jog megnyirbálására, ám az alkotmánybíróság több döntésével megerősítette, hogy ezt a jogot nem lehet korlátozni.

Precedensértékű volt 2004-ben a pozsonyi kerékpárosok ügyében hozott, a gyülekezési jogról szóló alkotmánybírósági döntés. A pozsonyi magisztrátus ugyanis büntetést rótt ki a kerékpárutak építését követelő biciklistákra, mivel felvonulásukat csupán bejelenették, ám nem várták meg, hogy kapnak-e rá engedélyt.

A civil szervezet az alkotmánybírósághoz fordult, és a taláros testület döntésében az alkotmányra hivatkozva világosan kifejtette: ha az országban valaki tüntetést, nagygyűlést szervez, vagy más okból akar gyülekezni, csak be kell jelentenie az akciót, nem szükséges senkitől sem engedélyt kérnie. Természetesen a szervezőknek együtt kell működniük az illetékes önkormányzatokkal, valamint szavatolniuk kell a biztonságot és a közrend fenntartását.

Jogászok szerint azonban vitára adhat okot, hogy a törvény nem határozza meg, mi számít megfelelő együttműködésnek, és mennyi a megfelelő számú rendező.A nemrég elfogadott törvénymódosítás értelmében a tüntetőket akkor is meg lehet büntetni, ha olyan eszköz van náluk, amellyel sérülést okozhatnak - attól függetlenül, hogy ennek veszélye fennáll-e ténylegesen.

A tavaly módosított törvény tiltja a gyülekezőknek arcuk eltakarását, és az eddiginél sokkal magasabb büntetéseket helyez kilátásba a rendezőknek, ha nem tartják be az előirásokat. Az önkormányzat köteles a rendőrséget azonnal értesíteni, amennyiben bejelentést kap a tervezett gyülekezésről vagy felvonulásról.

A civil szervezetek szerint a zavaros előírások és a magas büntetések sokakat elriaszthatnak alapvető emberi joguk gyakorlásától. Vita tárgyát képezi az is, ki adhat utasítást a felvonulás feloszlatására, amennyiben a résztvevők megsértik a közrendet. Ilyen eset csak nagyon ritkán történt, főleg a szélsőséges, jobboldali ifjúsági szervezetek megmozdulásain, amikor a rendőrség az önkormányzattal együttműködve intézkedett.

A módosított törvény csökkentettte a középületek védettségét, az idén április 1-től a felvonulók az eddigi száz méter helyett ötven méterre közelithetik meg a parlament, a kormány vagy az alkotmánybiróság épületét.