Az elemzők szerint Orbán Viktor nyelvezetében és gesztusaiban is visszafogott beszédet tartott, a Fidesz szavazói táborán túlmutatóan, mozgósítani kívánta a kormányzat tevékenységével elégedetlen társadalmi csoportok tagjait is.

"Orbán a kampánybeszéd stílusából fakadóan jövőorientált beszédet mondott, melyben a múlt csak annyiban játszott meghatározó szerepet, amennyiben képes igazolni a jövőbe vetett hitet. Így visszanyúlt a rendszerváltás időszakában tapasztalt társadalmi összefogáshoz, valamint a polgári kormány eredményeihez, mint például az azóta megváltoztatott családtámogatási rendszerhez" - áll az alapítvány értékelésében.

Az elemzők ugyanakkor megjegyzik: ez a felvázolt jövőkép ugyanakkor rövid távúra sikerült, amelynek első és egyben előre látható állomása a márciusban esedékes népszavazás.

"Orbán Viktor beszédében tehát nem érintette a népszavazás után kialakuló politikai helyzet, ami részben érthető, hiszen egy az ellenzék számára sikeres voksolás esetén nincs a frakciószövetségnek alkotmányos lehetősége a kormány elmozdítására. Beszédével utalt arra, hogy az igenek sikere esetén a politikai és az abból következő alkotmányos felelősség a kormányfőre, a kormánypártokra és azon szavazókra hárul, akik nem támogatták a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj eltörlésének ügyét" - olvasható a szövegben.

A dokumentum szerint azt, hogy a Fidesz elnöke számára nem a múlt, hanem a jobb jövőt magában hordozó jelen kihívásaira adott válasz a fontos, jól jelzi, beszédében szinte nem is foglalkozott politikai riválisával.

"Ugyanakkor Orbán a miniszterelnök és a kabinet meg nem nevezésével nyílván annulálni kívánta a kormány tevékenységét, a beszédében explicit módon is utalva arra, hogy a Gyurcsány-kormány mára a kudarc szinonimájává vált. A volt miniszterelnök évértékelője mégsem volt militáns, Orbán elzárkózott az erős kormányzati kritikától, tartva a bizonytalan és a 2006-os kormánypárti szavazók elriasztásától" - áll az értékelésben.

Az elemés szerint a beszéd valódi célja egyértelmű: 2008. március 9-én minél nagyobb választói tömeget az urnákhoz vinni és az igen szavazatok többségével bizonyítani, hogy a Gyurcsány-kormány politikai értelemben megbukott.

"További célja annak bizonyítása, hogy a 2006 tavaszán választási hazugságokra épülő kampánnyal előálló szocialista-liberális kabinet az elmúlt két év során gazdasági, társadalmi, politikai, szociális válságba taszította az országot. Orbán azt sugallja, hogy a kormányfő a felhalmozódó és egyre látványosabb hibákért a felelősséget nem vállalva, a hatalomhoz mindenáron ragaszkodva igyekszik biztosítani saját pozícióját" - fogalmaznak a szakértők.

Véleményük szerint a Fidesz elnök stratégiája, hogy megmutassa: a választópolgárok összefogásával szemben nem lehet felelőtlenül és a többség akaratával szembemenően kormányozni.

"Orbán azt is nyomatékosítja, hogy egy sikertelen népszavazás esetén a kormányzat zöld utat kaphat a társadalom érdekeit figyelmen kívül hagyó a "reformpolitizálás" további folytatásához. Orbán egy, a jelenleginél is kedvezőtlenebb társadalmi, szociális helyzetképet vázol fel, ebben az értelemben a Fidesz elnöke erős érzelmi felütést ad a népszavazás ügyének" - olvasható a dokumentumban.

Az üzenetek, stílus- és retorikai elemek (pl. ellentétpárok: jó-rossz, diktatúra-demokrácia, kudarc-siker, felelőtlen-felelős kormányzás, igen-nem) tekintetében nincs jelentősebb különbség a mostani és a korábbi évértékelő beszédek között - vélekednek az elemzők.

"A Fidesz-MPSZ elnökének beszéde tartalmi és formai értelemben is két fő részre tagolódik. A beszéd első szakasza szimbolikus, ezoterikus nyelvezetű, spirituális karaktereket hordozó beszéd, ahol a fordulópontot a népszavazás konkrét ügyének felvezetése jelenti. Ezt követően Orbán Viktor egy pragmatikusabb, a népszavazás gyakorlati kérdéseivel foglalkozó konkrét társadalmi csoportokat megszólító - például: munkásosztály, saját szavazók, a 2006-ban a szocialistákra szavazók - gondolatokat fogalmazott meg" - olvasható az értékelésben.

Az elemzők hozzáteszik: a pártelnök a népszavazás össznemzeti aspektusát folyamatosan szűkítve jut el saját tapasztalatainak említéséhez, és a család és a gyermekvállalás kapcsán hozott személyes példákkal igyekezett emberközelibbé tenni a népszavazás tétjét.