Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 1. szombat Boglárka

Gyurcsány: Ne csak álmodozzanak!

A kormány 135 milliárd forintos plusz forrást biztosít a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztésére - jelentette be a miniszterelnök, aki hangsúlyozta: mintegy egymillióan jutnak ezáltal színvonalasabb szolgáltatásokhoz. A Fidesz szerint Gyurcsány Ferenc a legfőbb probléma.

A kormány 135 milliárd forint pályázati pénzt különített el a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség számára - közölte a miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc a hátrányos helyzetű kistérségek és önkormányzati szövetségek vezetővel folytatott budapesti tárgyalásain azt mondta: további 310 milliárd forint összértékű pályázatnál kedvezményeket kapnak ezek a kistérségek.

A kormányfő példaként említette, hogy plusz pontokat kaphatnak a pályázat elbírálásánál, illetve kevesebb önerővel is elindulhatnak a támogatásért. A 33 leghátrányosabb kistérségben összesen egymillió ember él.

Ne csak álmodozzanak

A miniszterelnök azt kérte a kistérségek vezetőitől, hogy ne csak álmodozzanak, hanem legyenek képesek egy, a jövőben sikeresen élő közösség számára programokat teremteni és azokat megvalósítani.

Gyurcsány Ferenc szerint a pályázati pénzek sikeres felhasználása az emberi teljesítményről fog szólni, a képzelőerőről, a tervezőképességről, arról, hogyan tudnak együttműködni civil szervezetekkel, üzleti csoportokkal, van-e átfogó elképzelésük arról, mit akarnak tenni.

A kormányfő úgy vélte, a fő kérdés Magyarország sikerével kapcsolatban az, felkészül-e valamennyi polgára és közössége annak birtokba vételére, ami az övé. Mert ez nagyon nehéz egy olyan országban, ahol a polgárok nemzedékeken keresztül sosem tapasztalhatták meg, milyen szabadnak és szabadként felelősnek lenni - mondta Gyurcsány Ferenc.

Fidesz: Gyurcsány Ferenc a legfőbb probléma

A Fidesz országgyűlési képviselője szerint a hátrányos helyzetű kistérségek legfőbb problémája éppen Gyurcsány Ferenc. "Ha volt olyan döntés, amit csak meg lehetett hozni a kistelepülések, a vidéki életforma ellehetetlenítésére, azt a jelenlegi kormányzat meghozta" - fogalmaz közleményében Erdős Norbert.

Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerint a baj az, hogy minél tovább van hatalmon ez a kormányzat, annál tovább folyik a rombolás, és a szegényebb vidékek, családok, vállalkozások száma egyre csak nő a szociális válság következtében.

Hanganyag: Seres Gerda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Taxizás, közlekedés, vasút: nagy változások léptek életbe szombattól

Augusztus 1-jétől, vagyis szombattól a budapesti taxizásban nőtt az alapdíj, a kilométerdíj és a percdíj is, és bevezetik a 800 forintos reptéri díjat is. A budapesti agglomerációba rengeteg új éjszakai buszjárat indul mostantól. Szombaton újra elindul a vasúti személyforgalom a komló–Dombóvár vonalon, amit Komlón meg is ünnepelnek egy vasúti nappal.

Magyar Péter: már rendellenes állapot van a paksi atomerőműben, kedden vagy szerdán jöhet a leállás, de nincs veszélyhelyzet

Hétfőtől lépünk kritikus szakaszba az áramtermelés szempontjából, utána lesz a legnagyobb kihívás az ország előtt. Nincs nukleáris veszély Magyarországon, és Nagy László, az erőmű műszaki igazgató-helyettese részletesen beszámolt arról, hogyan biztosítják, hogy ne is legyen.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Már nem Nyugat-Európa a fő célpont? Kiderült, főként kikkel kötnek testvérvárosi kapcsolatokat a hazai települések

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapnak az akadémiai kutatásokban a nemzetközi hálózatok és a helyi szintű nemzetközi kapcsolatok. A testvérvárosi együttműködések eredetileg a kulturális csere és a polgári diplomácia eszközeiként jöttek létre, céljuk a népek közötti párbeszéd és a békés együttműködés erősítése volt. Azóta azonban sokat változott a szerepük: a globalizáció és az európai integráció hatására a helyi önkormányzatok egyre tudatosabban használják ezeket a kapcsolatokat saját érdekeik képviseletére is. Kutatásunk azt vizsgálja, hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon. Egy online kérdőíves felmérés keretében – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével együttműködésben – több száz hazai önkormányzatot kérdeztünk meg nemzetközi kapcsolataikról. A 409 válasz alapján kirajzolódó kép szerint a települések túlnyomó többsége, közel 88 százaléka rendelkezik legalább egy testvértelepülési kapcsolattal. Nem meglepő módon a nagyobb városok általában több partnerrel működnek együtt, míg a kisebb települések kapcsolatrendszere szűkebb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×