Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Andrzej Duda lengyel elnök sajtótájékoztatót tart a varsói államfői rezidencián 2023. február 13-án. Duda bejelentette, hogy Joe Biden amerikai elnök február 20. és 22. között hivatalos látogatást tesz Lengyelországban.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski

Csiki Varga Tamás: a hidegháborús elrettentést idézné a nukleáris fegyverek telepítése Lengyelországba

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az ötlet nem új Lengyelországban, és elképzelhető, hogy a NATO meg is lépi.

A Nuclear Sharing NATO-program keretében Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, ha a szövetségesek úgy döntenek – jelentette ki Andrzej Duda. A lengyel elnök úgy érvelt: Oroszország egyre nagyobb mértékben militarizálja a Lengyelországgal szomszédos kalinyingrádi megyét, és az utóbbi időben atomfegyvert telepített Fehéroroszországba is. Közölte azt is: a kérdés "bizonyos ideje" a lengyel–amerikai tárgyalások napirendjén szerepel, ő maga többször is tárgyalt erről.

A 1950-es években elindított Nuclear Sharing program a NATO nukleáris elrettentési politikájának egyik alkotóeleme. Ennek értelmében az atomfegyverrel nem rendelkező tagállamok is részt vehetnek e fegyvertípus esetleges bevetésének tervezésében, s ilyen fegyvereket tárolhatnak saját területükön.

Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban arra emlékeztetett, hogy az erre irányuló lengyel szándék már 2015 óta ismert, mert a 2014-es krími orosz agresszióra reagálva vetődött fel, hogy Lengyelország, illetve a NATO kelet-közép-európai védelmi és elrettentési képességeit hogyan lehetne megerősíteni, és ennek része lehet a taktikai nukleáris fegyverek állomásoztatása.

A biztonságpolitikai szakértő felidézte, ez egy visszatérő téma a lengyel közbeszédben, csak az a különbség, hogy a Jog és Igazságosság párt általában hangosabban és nyíltan beszél erről az ügyről, míg a Polgári Platform inkább a háttérben folytat erről beszélgetéseket. "Alapvetően a lengyelek nyitottak lennének erre, hiszen ez erősítené a szerepüket a NATO-n belül és az amerikai kapcsolataikat is" – mondta Csiki Varga Tamás, és hozzátette, a NATO oldaláról nincsenek ilyen aktuális tervek, csak öt európai országban állomásoztatnak nukleáris fegyvereket, de lehet ez válaszlépés arra, hogy Oroszország Fehéroroszországba telepítene taktikai nukleáris fegyvert.

A szakértő elmondta azt is, hogy jelenleg öt országban állomásoztatnak taktikai nukleáris fegyvereket: Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország. A taktikai nukleáris fegyver az eszköz hatóerejét mutatja, kis hatósugarú fegyverekről van szó, ez nem több megatonnát, hanem néhány tucat kilotonnát jelent.

Oroszország ugyanakkor idegesen reagált Andrzej Duda kijelentésére, és azt közölte, ha Lengyelországba kerülnek atomfegyverek, akkor lépéseket tesz a biztonsága szavatolására. Csiki Varga Tamás ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ez az orosz döntés már tavaly megszületett, be is jelentette Moszkva, hogy Fehéroroszország területére telepít ilyen eszközöket, és el is kezdte a létesítményeket kiépíteni. Arról azonban nincs pontos információ, hogy a nukleáris eszközöket valóban áttelepítették.

A szakértő szerint

ezek a kijelentések a hidegháborúra jellemző kölcsönös elrettentés lépései.

A NATO reagált az orosz agresszióra, és megemelte a kelet-közép-európai hagyományos katonai jelenlétét, erre válaszul Oroszország azzal fenyegetett, hogy taktikai nukleáris fegyvert helyez Fehéroroszországba, erre lehet egy ellenlépés a taktikai nukleáris fegyvertelepítés Lengyelországba.

"Ez nem egy pozitív irány, hiszen ugyanazt a feszültségnövelést látjuk, amit a hidegháború időszakában is. A stabilitást ez egyébként kialakíthatja, de összességében nyilván abban lenne minden érdekelt, hogy ne nőjön tovább a feszültség" – mondta Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×