Infostart.hu
eur:
365.47
usd:
325.99
bux:
137165.79
2026. október 9. péntek Dénes
Tüntetők az isztambuli svéd konzulátus épülete előtt 2023. január 22-én. A tiltakozók felszólitották a török kormányt, hogy azonnal szakítsa meg minden kapcsolatát Svédországgal, miután előző nap Rasmus Paludan, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője, aki svéd állampolgár is egyben, elégette a Korán egy példányát egy Ankara-ellenes tüntetésen Stockholmban. Ez tovább növelte a két ország közötti feszültséget, miközben Svédországnak szüksége van a török jóváhagyásra NATO-csatlakozásához.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

Recep Tayyip Erdogan mondott egy nemet a svéd NATO-csatlakozásra

Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, miután Stockholm okot adott a szombati "gyalázatos" Korán-égetésre a svéd fővárosban – jelentette ki a török elnök Ankarában a kormányzat ülését követő sajtótájékoztatóján.

Az államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. Senki nem rendelkezik annak szabadságával, hogy más vallások szentségeit megalázza - nyomatékosította.

Múlt szombaton egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

A svéd fővárosi hatóságok előzőleg úgy ítélték meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a svédországi szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetésnek a közrend nevében történő betiltását.

A döntés tovább növelte az Ankara és Stockholm közötti feszültséget, miközben Svédországnak a NATO-csatlakozáshoz szüksége van Törökország jóváhagyására (a NATO-tagországok közül már csak Törökország és Magyarország nem hagyta jóvá a finn és a svéd csatlakozást).

A török külügyminisztérium még pénteken bekérette az ankarai svéd nagykövetet, a török védelmi miniszter pedig szombat reggel lemondta a svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett ankarai látogatását.

Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban az ottani kurd kisebbség függetlenségéért. A konfliktus már több tízezer ember életét követelte.

A mostani iszlamofób Korán-égetést megelőzően, január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte.

(Nyitóképünkön tüntetők az isztambuli svéd konzulátus épülete előtt 2023. január 22-én. A tiltakozók felszólitották a török kormányt, hogy azonnal szakítsa meg minden kapcsolatát Svédországgal, miután előző nap Rasmus Paludan, a Kemény Vonal nevű dán radikális jobboldali párt vezetője, aki svéd állampolgár is egyben, elégette a Korán egy példányát egy Ankara-ellenes tüntetésen Stockholmban. Ez tovább növelte a két ország közötti feszültséget, miközben Svédországnak szüksége van a török jóváhagyásra NATO-csatlakozásához.)

Címlapról ajánljuk
Eltűnhet némi stressz a repülős utakból – szakértő ismertette a változásokat

Eltűnhet némi stressz a repülős utakból – szakértő ismertette a változásokat

Fontos változásokról állapodtak meg az uniós kézipoggyász-rendszer átalakításakor, a jelenlegi tervek szerint egy normál jeggyel két csomagot vihetnénk fel külön díj nélkül. De változik az utasok ültetési rendjére, valamint a kártérítésekre vonatkozó szabályozás is – ezekről beszélt az InfoRádióban az Egek ura blog szerkesztője.

Dénes Ferenc: a külföldi sztárjátékosokat is hátrányosan érintheti az ekho-módosítás

2027-től jelentősen csökken a hivatásos sportolók kedvezményes ekhós adózásának felső határa, ami a magasabb fizetésű játékosokat és klubokat érintheti leginkább. Dénes Ferenc sportközgazdász az InfoRádiában úgy vélte, hogy kevésbé lehet vonzó a magyar sport a külföldi játékosoknak, miközben a támogatási rendszer tervezett átalakítása főként a kisebb és közepes klubokat hozhatja nehéz helyzetbe.
Kongatják a vészharangot Európában, Trump is megszólalt az orosz pestishelyzetről - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Kongatják a vészharangot Európában, Trump is megszólalt az orosz pestishelyzetről - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Sorra jelennek meg baljós jelentések az európai államoktól: Németország után a dán hírszerzés is növekvő orosz hibrid hadviselésre figyelmeztet, a Moszkvával egyébként jó kapcsolatot ápoló Robert Fico szlovák miniszterelnök pedig üzemagyaghiányra. A harctereken továbbra is a drónháború dominál, Ukrán jelentések szerint most a Yandex orosz IT vállalat adatközpontját sikerült kilőni. Donald Trump amerikai elnök ismét megszólalt az orosz pestiskutató retélyes halála ügyében. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×