Infostart.hu
eur:
366.86
usd:
328.39
bux:
141300.03
2026. október 7. szerda Amália
Hszi Csin-ping kínai elnök koncertre érkezik a brazíliavárosi külügyminisztériumban a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS-csoport 11. csúcstalálkozójának első napján, 2019. november 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Alekszej Druzsinyin

Összeült az orosz és a kínai elnök

Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping az afganisztáni koordináció ügyében tanácskozott.

Az Afganisztán ügyében folytatott koordináció erősítéséről állapodott meg Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte szerdán a TASZSZ hírügynökség, a kínai központi televízióra hivatkozva.

Hszi a beszámoló szerint leszögezte, hogy az afgán hatóságoknak el kell határolódniuk az összes terrorszervezettől. A kínai fél jelezte, hogy Afganisztán kérdésében kész felélénkíteni a párbeszédet Oroszországgal és más országokkal, amibe Putyin beleegyezett.

A Kreml sajtószolgálata szerint a felek "a hagyományos baráti, bizalmas" légkörben megtartott megbeszélés során kifejezték készségüket az Afganisztán területéről kiinduló terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni erőfeszítéseik fokozására. Hangoztatták annak fontosságát, hogy az országban mielőbb megteremtsék a békét, és megakadályozzák a környező régiók destabilizálódását, a Sanghaji Együttműködési Szervezet potenciáljának maximális igénybe vételével.

Putyin és Hszi emellett megállapodott a kétoldalú külügyi kapcsolatok és koordináció felélénkítésében. A két elnök kitért arra, hogy idén lesz a 20. évfordulója az orosz-kínai jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának.

Megelégedettségüknek adtak hangot a stratégiai partnerség fejlődésével kapcsolatban és kifejezték szándékukat az együttműködés elmélyítésére. Megengedhetetlennek nevezték a második világháború történetének meghamisítására irányuló kísérleteket.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában újságíróknak kijelentette, hogy Afganisztánban nagyon erős a terrorfenyegetés az Iszlám Állam terrorszervezet jelenléte miatt. Kifejezte aggodalmát a nyugati országok állampolgárainak kimenekítése, illetve a gyorsan közeledő augusztus 31-i határidő miatt, hozzátéve, hogy Moszkva figyelemmel követi az eseményeket.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, négy katonai szállítógépe szállt fel Kabulból, hogy fedélzetén több mint ötszáz orosz, fehérorosz, kirgiz, tádzsik, üzbég és ukrán állampolgárt menekítsen ki Afganisztánból. Az evakuáltak ellátására az Oroszországba visszaindult gépek fedélzetén katonaorvosok és ápolók, valamint orvosi felszerelés, gyógyszer, víz és élelmiszer is volt.

Gulam Mohammad Dzsalal, az Oroszországi Afgán Diaszpóraközpont vezetője az Interfaxnak kijelentette, hogy a kabuli orosz nagykövetség mintegy ezer embernek - afgán származású orosz állampolgároknak, orosz egyetemek hallgatóinak, valamint lakhatási és munkavállalási engedéllyel rendelkező személyeknek - engedélyezte a beutazást.

Alekszandr Mihejev, az orosz haditechnika külföldi eladására szakosodott Roszoboronekszport vállalat vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy több mint száz Mi-17-es helikopter kerülhetett a tálibok kezére. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezek a gépek szakszerű karbantartás és javítás nélkül rövid időn belül üzemképtelenné válnak.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, az elmúlt 24 órában egy Belaruszhoz köthető szabotőrcsoport be is tört Lettország területére. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Ukrajnát, a Csernyihivben található Prilukij városában egy magasház összeomlott, a támadás-sorozatban legalább 14 civil meghalt. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×