Világossá vált, hogy a szankciók energiaválságot okoztak, ami nehéz helyzet elé állította az energiaintenzív magyar gazdaságot is. Az elszálló energiaköltségek miatt jelentősen nőttek az alapanyagárak, a beszerzési költségek, a begyűrűző hatások miatt pedig kedvezőtlen, szankciós infláció alakult ki.

Az egész Európában rekordokat döngető, szankciós infláció kigazdálkodhatatlanul magas kamatkörnyezetet eredményezett, a vállalkozások 20 százalékos hitelkamattal szembesülnek, ami jelentősen visszafogja, lassítja a gazdaságot - sorolta közleményében a minisztérium.

Az ipar teljesítményének csökkenése azonban csak átmeneti, a kormány már 20 intézkedésből álló csomagot fogadott el az infláció letörése, a recesszió kivédése, a teljes foglalkoztatás és a családok megvédése érdekében. A magyar ipart olyan programokon keresztül támogatjuk, mint például a 700 milliárdos Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram, a Széchenyi kártya program olcsó hitelei vagy a most indult 600 milliárdos Baross Gábor tőkeprogram.

A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az év végére egy számjegyűre csökken az infláció, miközben 1,5 százalékos növekedést érhet el a magyar gazdaság - erősítette meg a kormányzati prognózist a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.