Az S&P Global Ratings szerint az osztályzati kilátás péntek éjjel Londonban bejelentett módosítását külső kockázatok - köztük az EU-folyósítások esetleges csökkentése, a beérkező földgázmennyiség potenciális visszaesése - indokolják, mivel ezek megterhelhetik a magyar gazdaság növekedési kilátásait és veszélyeztethetik a koronavírus-járvány utáni költségvetési konszolidációt.

Az S&P szerint emellett az emelkedő bér- és árinfláció, a kilengésekre hajlamos forintárfolyam, valamint a hitelköltségekre ható, felfelé irányuló nyomás is szűkítheti a kormány szakpolitikai rugalmasságát.

A cég szerint a negatív kilátás azt jelenti, hogy legalább egyharmados az esélye a magyar szuverén osztályzat leminősítésének a következő két évben, abban az esetben, ha Magyarország gazdasági és költségvetési profilja az S&P Global Ratings alapeseti előrejelzésénél számottevően nagyobb mértékben romlana.

A hitelminősítő elemzése szerint romolhat a magyar adósbesorolás például abban az esetben, ha az Európai Unió folyósításai jelentősen késnek vagy komoly mértékben csökkennek, vagy ha érdemben szűkül az ország energiaellátása, különös tekintettel arra, hogy magas Magyarország függése az Oroszországból érkező importtól.

Az S&P Global Ratings szerint mindkét fejlemény érezhetően gyengítheti Magyarország gazdasági kilátásait, és ennek következményeként a kormány eltérhet a jelenlegi költségvetési konszolidációs stratégiától.

A cég ugyanakkor közölte: stabilra javíthatja vissza a magyar adósbesorolás kilátását, ha a külső nyomások kezelhetők maradnak, lehetővé téve a gazdasági növekedés helyreállását és a költségvetési eredmények javulását az S&P 2025-ig terjedő előrejelzési időszakában.

A hitelminősítő kiemelte: jelenlegi alapeseti előrejelzése az, hogy Magyarország és az EU megállapodásra jut, és így lehetővé válik a folyósítások nagy részének átutalása a helyreállításra és az ellenállóképesség javítására szolgáló európai uniós pénzügyi eszközből (RRF), miután a kormány engedményeket ajánlott közbeszerzési eljárások, a bírósági reformok és az energiapolitika terén.

Az S&P Global Ratings közölte: előrejelzése szerint a 2023-2025-ös időszakban a magyar hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 4 százalékának megfelelő EU-folyósítás érkezhet az országba. E finanszírozások késése vagy elmaradása ugyanakkor jelentős hatást gyakorolna a cég által a magyar gazdasági növekedésre, az államháztartási egyenlegre és a külső mérőszámokra érvényben tartott előrejelzésekre a következő négy évben - fogalmaz elemzésében a hitelminősítő.

A cég prognózisa szerint az erőteljes hazai kereslet hatására a magyar hazai össztermék az idei év egészében 5,1 százalék körüli ütemben növekedhet reálértéken, jövőre azonban a növekedési ütem várhatóan 2 százalék környékére lassul.

Az S&P Global Ratings alternatív forgatókönyve alapján ugyanakkor a magyar GDP-érték jövőre visszaeshet, ha hirtelen leállna a földgázimport és/vagy csökkennének az EU-finanszírozások.

A hitelminősítő szerint ha az energiaellátási kockázatok nem materializálódnak, a magyar gazdaság növekedési üteme 2023 után visszatérhet a 3 százalékhoz közeli szintekre.

A cég várakozása szerint a magyar konszolidációs erőfeszítések elégségesnek bizonyulnak a nettó államadósság mérsékelt ívű csökkentéséhez az előrejelzési távlaton belül, bár a likvid eszközök kiszűrésével számolt nettó adósság 2025-ig a GDP-érték 64 százaléka körüli szinten marad.

Az S&P Global Ratings a globális hitelminősítők közül egyedüliként tartja számon negatív kilátással a magyar államadósság-besorolást, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings egyaránt stabil kilátást tart érvényben a magyar szuverén osztályzatokra.

A Fitch a múlt hónap végén erősítette meg változatlan stabil kilátással Magyarország devizában denominált hosszú futamidejű államadóság-kötelezettségeinek "BBB" szintű, ugyancsak befektetési ajánlású osztályzatát, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a magyar gazdaság szerkezeti mérőszámai erőteljesek a hasonló besorolású többi ország strukturális mutatóival összevetve, és az elmúlt időszakot stabil gazdasági növekedés jellemezte.