Infostart.hu
eur:
366.86
usd:
328.39
bux:
141300.03
2026. október 7. szerda Amália
Karácsony Gergely főpolgármester érkezik a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli, a koronavírus-járvány elleni védekezés erősítéséért összehívott ülésére a Városházán 2020. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Karácsony: döntsön népszavazási mozgalom az uniós segélyalap felhasználásáról

Helyi népszavazásokat indítanának a települések országszerte azért, hogy a koronavírus-járvány gazdasági hatásait kezelő európai uniós segélyalap legalább felét az önkormányzatok kapják meg lakosságszám-arányosan - jelentette be szombaton a főpolgármester.

Karácsony Gergely, a Szabad Városok nevű szervezet online rendezvényén több vidéki településvezetővel közösen bejelentette, a helyi testületek novemberben írhatnak ki népszavazásokat az uniós források "helyes felhasználása" érdekében, a jövő év tavaszán pedig - nagyjából egy időben - meg is tarthatják ezeket a referendumokat.

A főpolgármester úgy fogalmazott, "helyi népszavazási forradalommal" kívánják megmutatni, hogy a nép szava a legerősebb.

Kiemelte, a magyarországi települések bajban vannak, ezért nagy szükségük van az uniós segélyalap pénzére. A helyi polgármestereknél pedig senki nem tudja jobban, mire kell fordítani az európai támogatást - tette hozzá.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, a helyi népszavazási mozgalmuk nem csak a koronavírus-járvány okozta válságból segíthet kiutat találni, hanem történelmi esélyt jelenthet egy olyan "új Magyarország" felépítésére, amely a jelenleginél sokkal igazságosabb, demokratikusabb és zöldebb.

A főpolgármester kifejtette, Magyarország 2500 milliárd forintos pluszforráshoz jut az unió segélyalapjából. Elmondta, a kormánnyal ellentétben ők nem maguknak, vagy a "haverjaiknak" szeretnének ebből a keretből forrást szerezni, hanem a budapestiek életminőségét javítanák különböző beruházásokkal.

Példaként említette, hogy a főváros nagyobb mértékben kihasználná a geotermikus energiát a távfűtés fejlesztésére, lakossági energiahatékonysági programot indítanának, valamint korszerű közösségi közlekedési járműveket vásárolnának.

Karácsony Gergely szólt arról is, hogy 36 európai nagyváros, köztük a visegrádi országok főpolgármesterei is szövetséget kötöttek annak érdekében, hogy az európai döntéshozókat rávegyék: az önkormányzatok több uniós forrásra pályázhassanak közvetlenül.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Áttörték Európa határát Putyin csatlósai, embertelen csapás érte Prilukijt - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, az elmúlt 24 órában egy Belaruszhoz köthető szabotőrcsoport be is tört Lettország területére. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Ukrajnát, a Csernyihivben található Prilukij városában egy magasház összeomlott, a támadás-sorozatban legalább 14 civil meghalt. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×