Az elmúlt napokban nagy vihart kavart Novák Katalin köztársasági elnök azon döntése, hogy végrehajtási kegyelemben részesítette a kényszerítésért jogerősen elmarasztalt K. Endrét, aki zsarolással vette rá a bicskei gyerekotthon több lakóját a pedofil igazgató ellen tett vallomásuk visszavonására. Az Index ennek nyomán összeszedte, hogyan alakult a kegyelmi jog gyakorlása az elmúlt évtizedekben.

A köztársasági elnököt megillető kegyelmi jogkör nem jogorvoslati fórum, az államfő nem az ítéletet vizsgálja felül, hanem olyan szempontokat mérlegel, amelyekre a bíróság nem lehetett tekintettel. A hatályos jogszabályok szerint a köztársasági elnöknek még csak indokolnia sem kell a döntését, de a határozata akkor válik érvényessé, ha az az igazságügyi miniszter ellenjegyzi, és ez ellen nincs helye jogorvoslatnak. A kegyelmi döntések – legyen az elfogadó vagy elutasító – általában nem nyilvánosak, nem hirdetik ki őket sem a bíróságok, sem az ügyészségek honlapján, sem a Magyar Közlönyben, sem pedig a Sándor-palota hivatalos oldalán.

A kegyelmi ügyek statisztikája az Igazságügyi Minisztérium aloldalán hozzáférhető. 1990-től napjainkig 29 717 ügyből 1680-ban adtak kegyelmet az államfők. A legtöbb kegyelmet Göncz Árpád adta (1245), míg Mádl Ferenc 138, Sólyom László 106, Schmitt Pál 23, Áder János 120, Novák Katalin 48 alkalommal élt ezzel a jogkörével.

A 2022. május 10-én hivatalba lépett Novák Katalinhoz a múlt év végéig 514 kegyelmi kérvényt nyújtottak be, és csak 2023-ban 446-ból 40-et (8,97 százalék) hagyott jóvá, ilyen magas arányra nem volt példa 1997 óta.

A portál a rendszerváltozás utáni ismert kegyelmi ügyek közül megemlíti a törökbálinti zendülő katonák ügyét 1992-ben. 1991 áprilisában húsz törökbálinti sorkatona kimerültségre hivatkozva nem volt hajlandó őrségbe menni, ezért ellenük zendülés bűntette miatt különböző időtartamú börtön- és fogházbüntetéseket szabtak ki. A katonák kegyelmi kérvényét az igazságügyi tárca. nem támogatta, de Göncz Árpád végül három családos sorkatonának kegyelmet adott.

Az egyik legnagyobb vihart Dávid Ibolya igazságügyi miniszter döntése keltette. Göncz Árpád 1998 őszén elnöki végrehajtási kegyelmet adott Kunos Péter bankárnak, akit egy jogilag vitatott ügyben két év börtönbüntetésre ítéltek, de a miniszter nem jegyezte ellen a határozatot, és először fordult elő, hogy az államfő nem élhetett kegyelmi jogával.

Nagy port vert fel Simek Kitti ügye is. A lány 2002. augusztus 30-án, 13 évesen egy engedély nélkül tartott pisztollyal közvetlen közelről agyonlőtte alvó mostohaapját, aki édesanyja és Kitti egybehangzó vallomása szerint tíz éven át folyamatosan bántalmazta és szexuálisan zaklatta őt. A kiskorú lány a bírósági eljárás alatt teherbe esett, végül „a családi körülmények változása” miatt részesítette őt kegyelemben Mádl Ferenc köztársasági elnök.