Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
A szlovák Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős  jelenlegi alelnöke, az intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnökjelöltje az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatásán Brüsszelben 2019. szeptember 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Átment a rostán a szlovákok biztosjelöltje

Kiállta a próbát az uniós biztosjelöltek kompetenciájának felmérésén Maros Sefcovic, aki az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős alelnöke lesz a 2019-2024-es időszakban. A szlovák jelölt elmondta, kinevezése után milyen intézkedéseket vezetne be, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolat a lehető legkedvezőbb legyen.

Maros Sefcovic az előző ciklusban az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke volt. Ursula Von der Leyen most az intézményközi kapcsolatokat bízná rá, ami egy teljesen új portfóliónak számít a palettán. A szlovák biztosjelöltet már az első nap meghallgatták. A három órán át tartó bemutatkozáson mindenekelőtt a bürokratikus terhek csökkentését hangsúlyozta. Sefcovic elképzelései közt szerepel, hogy a jogalkotási folyamatban fellépő adminisztrációs terhek könnyítése mellett létrehozzanak nyilvános regisztert is, amelyben megtalálhatóak a készülő jogszabályok, a szakvélemények és a hatástanulmányok is.

"Tekintettel arra, hogy ez egy teljesen új portfólió, nagyban múlik majd rajtam is, miként fogalmazom meg annak lényegét, milyen struktúrákat állítok fel, hogyan teszem vonzóvá az európai parlamenti képviselők, ill. a bizottságbeli kollégáim számára.

Örülök, hogy az új elnökasszony fontosnak tartja ezt a pozíciót"

– nyilatkozta a szlovák politikus a meghallgatása után. Kiemelte, Európa jövőjéről most kell dönteni. Fontosnak tartja, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság között különleges partnerség legyen, hogy stratégiailag együttműködhessenek azzal a céllal, hogy közösen vezessenek minket a jobb európai jövőbe.

Mint mondta, alapvetőnek tartja, hogy minden jogszabályt a jövő szemszögéből is megvizsgáljanak, és csak azokat fogadják el, amelyek a jövőben is alkalmazhatók és betarthatók lesznek. Tervei között szerepel, hogy

a következő két évben ellátogat az összes uniós ország parlamentjébe, hogy az európai jog szabályozásáról tárgyaljon.

A meghallgatáson kérdezni is lehetett a biztosjelölttől. Vladimír Bilcík, a Spolu párt képviselője élt is ezzel a jogával, és felhívta a figyelmet, hogy Sefcovic otthoni államfői kampánya során azokkal értett egyet, akik megtagadták az ún. Isztambuli Egyezmény hazai ratifikálását, amely a nők ellen elkövetett erőszakra irányul.

Ezzel kapcsolatban Sefcovic elmondta, a kérdésben Ursula Von der Leyennek az álláspontját fogja támogatni.

"Mindent azért csinálok, hogy őt támogassam igyekezetében, hogy ezeket a bűntetteket európai bűntettként tartsuk nyilván"

– kommentálta Sefcovic, akinek az újabb ciklusra szóló kinevezése esetén Szlovákia bizonyosan az egyedüli olyan uniós tagállam lesz, amely elmondhatja magáról: sorozatban harmadszor lesz alelnöki posztja az Európai Bizottságban.

Címlapról ajánljuk
Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

Europion kutatás: a többség szerint helyes volt kikérni Magyar Péter mentelmi jogát is

A szokásos aránynál jóval többen nem tudnak véleményt mondani az ügyészség körüli vitáról. A magyarok relatív többsége egyetért azzal, hogy a Tisza frakciója elveti Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésznek jelölését, de eközben támogatják a miniszterelnök mentelmi jogának kikérését. Ez derül ki az Europion friss közvélemény-kutatásából. A részletekről Bojár Ábel, a társaság kutatási igazgatója beszélt az InfoRádióban.

Kiderült, hogy mi a legnagyobb gond a buszsávokkal

Egy friss tanulmány szerint a főváros jelentősebb buszfolyosóinak célzott fejlesztése évente akár 20–30 millió euró társadalmi hasznot is hozhat. A kutatás szerint ehhez még költséges nagyberuházásokra sincs feltétlenül szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Sorsdöntő összefogásról döntöttek az izraeli ellenzéki pártok

Sorsdöntő összefogásról döntöttek az izraeli ellenzéki pártok

Izraelben négy ellenzéki párt – köztük a Van Jövő, az Egyenesen, az Együtt, a Demokraták és az Izrael a Hazánk – együttműködési megállapodást kötött "változás tömbje" néven, egy hónappal a parlamenti választások előtt. A pártvezetők Jaír Lapid otthonában egyeztettek, és megállapodtak abban, hogy nem támadják egymást a kampányban, összehangolják lépéseiket, a közös miniszterelnök-jelöltről pedig csak a választások után döntenek. Három munkacsoportot hoznak létre a szavazómozgósítás, a kormányprogram kidolgozása és a közös kommunikáció érdekében. Naftali Bennett szerint a tömb 63 mandátumos többséget szerezhet a 120 fős kneszetben, míg Netanjahu miniszterelnök és koalíciós partnerei már támadják az új szövetséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×