eur:
394.07
usd:
365.23
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Az Európai Bizottság belügyi biztosának jelölt svéd Ylva Johansson az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatásán Brüsszelben 2019. október 1-jén. A belügyi biztos hatáskörébe tartoznak a határvédelemmel, a schengeni övezettel és részben a bevándorlással kapcsolatos kérések.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Szigorú koreográfiája van a biztosjelöltek brüsszeli meghallgatásának

A meghallgatások hete van az Európai Parlamentben. Hétfőn kezdődött, és jövő hét keddig zajlanak az új Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatásai.

Hétfőn az új Európai Bizottság egyik alelnökének, a szlovák Maros Sefcovic meghallgatásával kezdődött, majd a kereskedelemért felelős ír, illetve a bolgár innovációért és ifjúságért felelős biztosjelölttel folytatódott a jövő keddig tartó sorozat.

A szlovák Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős  jelenlegi alelnöke, az intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnökjelöltje meghallgatására érkezik az Európai Parlamentbe Brüsszelben 2019. szeptember 30-án.
MTI/AP/Virginia Mayo
A szlovák Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős jelenlegi alelnöke, az intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnökjelöltje meghallgatására érkezik az Európai Parlamentbe Brüsszelben 2019. szeptember 30-án. MTI/AP/Virginia Mayo

Kedden a luxemburgi, a finn, a lengyel, a svéd és a ciprusi kandidálók alkalmasságát vizsgálják. Közülük kiemelkedik a lengyel, ugyanis Varsó korábban politikust is cserélt annak érdekében, hogy megkapja az agrárportfóliót. Nagy figyelem övezi a svéd jelöltet is, aki egyebek mellett azoknak a menekülteknek a jövőjével is foglalkozik, akik már az Európai Unióban tartózkodnak.

Az Európai Bizottság belügyi biztosának jelölt svéd Ylva Johansson az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatásán Brüsszelben 2019. október 1-jén. A belügyi biztos hatáskörébe tartoznak a határvédelemmel, a schengeni övezettel és részben a bevándorlással kapcsolatos kérések.
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Az Európai Bizottság belügyi biztosának jelölt svéd Ylva Johansson az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatásán Brüsszelben 2019. október 1-jén. A belügyi biztos hatáskörébe tartoznak a határvédelemmel, a schengeni övezettel és részben a bevándorlással kapcsolatos kérések. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Kedd este lett volna a külügyi bizottság ülése is, de miután Trócsányi László magyar biztosjelöltet leváltották, a testület tanácskozását is felfüggesztették. Az új magyar jelöltnek, Várhelyi Olivérnek is meg kell osztania minden információt az EP jogi szakbizottságával, amelynek nem feltétlenül kell meghallgatnia őt.

Ez a testület dönt zárt ülésen arról, hogy alkalmas-e biztosjelöltnek.

A pótmeghallgatások október 14-15-én lesznek. Ha ezen is sikerül túljutnia, akkor az Európai Parlament október 23-án szavazhat az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságról, amely november elsején lép hivatalba.

Az új magyar jelölt szakmai hátteréről, személyiségéről ITT írtunk bővebben.

Mielőtt az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság munkához láthatna a várakozások alapján november elején, az Európai Parlament illetékes szakbizottságai a biztosjelölteknek kijelölt portfóliók szerint minden jelöltet meghallgatnak, hogy megbizonyosodjanak alkalmasságukról.

A meghallgatás szigorú koreográfiája

Egy egy ilyen meghallgatás három órán át tart, és katonás rendben zajlik. A pártcsoportok kiválasztották azokat, akik kérdezhetnek a jelöltektől. Összesen 25 kérdést lehet feltenni. Eggyel sem többet.

Visszakérdezni egyszer lehet, de az is csak tisztázó kérdés lehet, burkoltan új kérdést feltenni tilos.

Mint ismert, a magyar és a román jelölt a jogi bizottságban bukott el, azonban a szakbizottságok is elkaszálhatnak egy-egy kandidálót. Brüsszeli várakozások szerint ez akár már szerdán bekövetkezhet, és nem is egy kis ország esetében. Az InfoRádió helyszíni tudósítójának értesülése szerint ugyanis a francia jelölt, aki a belső piacért felelne, fennakadhat a rostán.

Sylvie Goulard francia védelmi miniszter (k) a náci megszállással szembeni francia ellenállás évfordulójáról tartott megemlékezésen a Párizs közeli Suresnes-ben lévő Valerien-hegyen 2017. június 18-án. 77 évvel ezelőtt ezen a napon Charles de Gaulle francia tábornok felhívást intézett honfitársaihoz a brit közszolgálati rádió, a BBC hullámhosszán, hogy vegyék fel a harcot a megszállókkal és a nácikkal tűzszünetet kötő Vichy-kormánnyal szemben. (MTI/EPApool/Bertrand Guay)
Sylvie Goulard francia védelmi miniszter (k) a náci megszállással szembeni francia ellenállás évfordulójáról tartott megemlékezésen a Párizs közeli Suresnes-ben lévő Valerien-hegyen 2017. június 18-án. (MTI/EPApool/Bertrand Guay)

A liberális Sylvie Goulard ráadásul nem is kis hal, a francia jegybank alelnöke, volt francia védelmi miniszter, korábban pedig a Prodi-bizottság mellett volt politikai tanácsadó.

A jelölt ellen, ha minden igaz, az OLAF, tehát az európai korrupciós hivatal vizsgálódik.

Ha nem támogatják az illetékes szakbizottságban, akkor Párizsnak is elő kell állnia egy új jelölttel, vagy akár portfoliócsere is következhet, bár ez utóbbit próbálják elkerülni, mert a megválasztott bizottsági elnök meglehetősen bonyolultan állította össze a területeket.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×