A fogolycsere megvolt, a front egy része csendesebb, de Donyeck és Mariupol közelében harcok folynak, a nehézfegyvereket pedig nem vonják vissza. Vajon máris összeomlottnak nevezhető-e a közelmúltban aláírt újabb minszki tűzszünet?
Az ukrán hadsereg hétfőn közölte: a frontvonalon hagyja tüzérségét, mert a lázadók továbbra is aknatűz alatt tartják katonáit.
Kijev szerint vasárnap és hétfő között két ukrán katona halt meg és 10 megsebesült a folytatódó harcokban - annak ellenére, hogy egy hete már hallgatnia kellene a fegyvereknek.
"Ilyen körülmények között nem lehet szó a nehézfegyverzet visszavonásáról" - mondta Vlagyiszlav Szeleznyov katonai szóvivő.
Németország, amely Franciaországgal karöltve próbálja megbékélésre bírni a harcoló feleket, Moszkvát bírálta, amiért úgymond nem vetette latba befolyását és nem kényszerítette az oroszbarát szakadárokat a tűzszünet betartására.
Ukrán források közölték, hogy Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter azonnali fegyvernyugvást követel majd a "normandiai négyek" párizsi találkozóján és szorgalmazza majd, hogy ENSZ- vagy EU-békefenntartókat küldjenek a kelet-ukrajnai szakadár területekre. Orosz politikusok ezt korábban elutasították.
Philip Hammond brit külügyminiszter "cinikusnak" nevezte Oroszország részvételét a minszki békefolyamatban, mert szavai szerint nyilvánvaló, hogy Moszkva milyen módon segíti a szeparatistákat.
A Kommerszant című orosz lap szerint úgy, hogy sok hivatásos orosz katonának "engedik meg", hogy leszereljen, majd önkéntesként a kelet-ukrajnai szakadárok soraiban harcoljon.
Putyin orosz elnök azt mondta, fájdalmas lehet az ukránoknak "volt traktorosok és bányászok ellen vesztenie", a lap szerint azonban a nagy csatákat nem a felkelők, hanem a leszerelt orosz katonák vívják meg.
Amikor a "lázadó" erők elfoglalnak egy-egy területet, akkor a sajtó képviselői előtt már a helyi lakosokból álló egységek mutatkoznak, az orosz önkénteseket pedig visszaküldik a hátországba.
A Kommerszantnak nyilatkozó ex-katonák szerint parancsnokaik bátorították őket arra, hogy kérjék leszerelésüket és induljanak el "a haza védelmére... hogy megvédjék a Donbasszt a Nyugat agressziójától."
Putyin elnök közben egy tévéinterjúban azt mondta: "kétséges" hogy háború robbanna ki Ukrajna és Oroszország között, a Krím visszaszerzéséről szóló ukrán nyilatkozatokat pedig "revansizmusnak" nevezte.