Nem titok, hogy a nyugati befektetők zöme már megkezdte a rövidtávú anyagi befektetéseinek kivonását Oroszországból. Ennek következménye a rubel árfolyamának megingása és az orosz részvények árfolyamának esése. A jelenség új, mert eddig Moszkvát megbízható kereskedelmi partnernek tekintették. Kiváltképpen a kiváló eredményeket felmutató német gazdaság terjeszkedett Oroszország felé. Az elmúlt évtizedben több mint 20 milliárd eurót invesztáltak német cégek és most növekvő aggodalommal követik a Krím félsziget annektálása révén kirobbant nemzetközi feszültség alakulását.

A német gazdasági élet keleti főtanácsadója, Ekkehard Cordes ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az Oroszországgal kiépített kereskedelmi összefonódás legalább 350 ezer német munkahely fenntartását biztosítja. A tekintélyes konzervatív DIE WELT című napilap Berlinben rendezett gazdasági értekezletén Ekkehard Cordes reményét fejezte ki, hogy a válságot diplomáciai eszközökkel fogják megoldani. Hasonló szellemben nyilatkozott az Adidas sportszeráru cég vezetője, Heribert Hainer is, hozzátéve, hogy a politikusok felelősséggel - azaz a gazdasági kapcsolat szem előtt tartásával - igyekeznek feloldani a feszültséget.

Az Adidas vezetője is joggal tart a helyzet esetleges kiéleződésétől, mert a vállalat harmadik legfontosabb felvevő piaca Oroszország. A berlini konferencián a német autóipar is képviseltette magát, mert a Volkswagen, a BMW és a buszok, valamint tehergépkocsik gyártására szakosodott MAN cég is komolyan függ az orosz piactól. Az értekezlet felszólalói azonban rámutattak arra is, hogy a szankciók esetleges kiszélesítése súlyosabban érintené Moszkvát, mint a nyugati országokat, mert csupán a földgázszállításból naponta 100 millió euró folyik be az orosz államkincstárba