Fenyegető hadihajók, egymással farkasszemet néző rendőrök és halászok, konfliktus két EU-tagállam között. Ha a felségvizekről szóló vitáról lehetett hallani az utóbbi időkben a nemzetközi médiában, akkor jobbára Kína és szomszédai szembenállása volt a téma.

Azóta azonban, hogy a brit korona alá tartozó Gibraltár hatóságai mesterséges zátony építésébe kezdtek - amivel úgymond halkészleteiket védik - egyre inkább elmérgesedik Nagy-Britannia területi vitája Spanyolországgal.

A megélhetésüket féltő spanyol halászok tiltakozása nyomán brit hadihajók érkeztek a Sziklához, miközben a spanyol hatóságok azzal fenyegettek, hogy határátlépési díjat szednének a brit területre behajtó vagy onnan kihajtó autósoktól.

Az EU - amely tényfeltáró küldöttséget meneszt a határátkelés megfigyelésére, - már jelezte, hogy illegális lehet a kilátásba helyezett 50 eurós díj.

A spanyolok azonban úgy dönthetnek, hogy azt környezetvédelmi vagy dugódíjnak nevezik, és elkezdtek arról beszélni, hogy mennyire zsúfolt utakon zajlik a határátlépés.

Bár Spanyolország az 1700-as években a brit koronának engedte át a stratégiailag fontos Gibraltárt, a spanyol külügyminiszer most felvetette, hogy "túl sokáig nem volt szó a szuverenitásról".

José Manuel Garcia-Margallo is élesen bírálta a britek által telepített betonzátony építését és a Wall Street Journalban írva azt állította: a zátony olyan területet véd a spanyol halászoktól amely egy nemzetközi szerződés értelmében Spanyolországhoz tartozik.

A zátony létrehozása után a spanyolok szigorú határellenőrzést vezettek be, amivel akár több órán át tarthat a gibraltári határon való áthaladás. Sokan vannak olyanok, akik a határ egyik oldalán élnek és a másik oldalán dolgoznak, az ő helyzetüket különösen megnehezítették a spanyol intézkedések.

Nagy-Britannia közölte: a helyi lakosok ellenében nem adja vissza a területet Spanyolországnak. A gibraltáriak legutóbb egy 2002-es népszavazáson jelentették ki, hogy továbbra is brit fennhatóság alatt kívánnak élni.