eur:
392.78
usd:
366.33
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin

Így értékeli az alkotmányt a francia média

Amint az várható volt, nem tetszik a francia médiának az új magyar alkotmány. Az alaphangot a balliberális Le Monde című hetilap adta meg még hétfőn, ultrakonzervatívnak minősítve az Országgyűlés által elfogadott alaptörvényt.

A témával foglalkozó lapok által kiemelt "szörnyűségek" között első helyen Isten nevének az említése szerepel. A már említett Le Monde mellett a baloldali Nouvel Observateur hetilap internetes kiadása is ezt hozza első helyen, ezek után az már egyáltalán nem meglepő, hogy a második "szentségtörésnek" az ország keresztény gyökereinek a megemlítése számít.

Ez utóbbival kapcsolatban minden lap, a jobboldali Le Figaro napilapot és az ugyancsak jobboldali Le Point hetilapot is beleszámítva, amiatt aggódik, hogy ez a kitétel diszkriminatív lehet az ateisták és más vallások tagjai számára.

A Le Figaro egyébként szintén "ultrakonzervatív" alkotmányszövegről beszél, és úgy véli, hogy az aggodalmat kelthet. A Le Point gyakorlatilag a francia AFP hírügynökség által kiadott cikket vette át, de saját címet adott neki, amely úgy szól, hogy "Orbán Viktor saját ultrakonzervatív alkotmányát erőlteti rá Magyarországra".

A Le Point egyébként az egyetlen olyan lap, amely némi pozitívumot is megemlít Kövér Lászlót idézve, aki az alkotmány kapcsán azt mondta, hogy "a szöveg elismeri a kereszténységet mint a civilizációnk alapját, ugyanakkor garantálja az erkölcsi szabadságot".

Franciaországban, ahol jelenleg is ádáz vita zajlik az abortuszról és annak következményeiről, természetesen kiemelt figyelmet kapott az is, hogy a magyar alkotmány a fogantatásától kezdve védi az emberi életet. Ennek kapcsán több lap úgy véli: fennáll a veszélye annak, hogy a magyar kormány betiltja az abortuszt.

Egy másik problémásnak tekintett kitétel a családra vonatkozik: az újságírók nehezen emésztik meg, hogy az alkotmány szerint Magyarországon családot csak egy nő és egy férfi alapíthat. Pedig ez egyelőre még Franciaországban is így van, igaz ez ellen évek óta komoly lobbimunka zajlik, mindeddig sikertelenül.

A fentiek mellett az is nemtetszést váltott ki, hogy az alaptörvény "összekeveri" a politikai és az etnikai nemzet fogalmát azzal, hogy a határon túl élő magyarokra is kiterjeszti a szavazati jogot. De ugyancsak a negatívumok között említik a Költségvetési Tanács új funkcióját és leendő működését, valamint az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását is. Arról, hogy egyáltalán van-e valami pozitívum az új alaptörvényben, a francia olvasók természetesen semmit sem tudnak meg.

Az alkotmány kapcsán egyébként eddig egyetlen francia politikus sem nyilatkozott, nem véletlen, hogy a média azt emeli ki, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár "a nemzetközi aggodalmakra" hivatkozva arra biztatta Orbán Viktort, hogy konzultáljon az ENSZ-szel és az Európai Bizottsággal.A Le Soir című baloldali liberális irányzatú, francia nyelvű brüsszeli lap terjedelmes írásban számolt be az új magyar alkotmány elfogadásáról. A cikk felcíme ultrakonzervatívnak minősítette az alaptörvényt.
A Le Soir lényegi elemnek minősítve kiemelte, hogy a jövő év január 1-jén életbe lépő alkotmány utalást tesz Istenre és a hagyományos családra, és azt állította, hogy a szöveg "az ezeréves Magyarország helyreállításának igényével lép fel". Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény ellenzői alkotmányos puccsról beszélnek.

A szerző, Pascal Martin "nacionalista, protekcionista és konzervatív" politikusnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnököt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly áprilisi választások nyomán a Fidesznek kétharmados többsége van a parlamentben.

A Le Soir cikke szerint az új alkotmány - amellett, hogy "a nemzetként felfogott Magyarország" hagyományos értékeinek felélesztésére törekszik - biztosítani akarja a Fidesz tartós hatalmát a jövőbeli választások utáni időszakra is.

Az új alkotmány tartalmi elemei közül a szerző problematikusnak tartja egyebek közt az igazságszolgáltatás függetlenségének a kérdését, illetve a homoszexuálisok jogait.

A Les Échos című francia gazdasági napilap keddi számában a magyar alkotmányról szóló cikk szerzője, Massimo Prandi arra hívta fel a figyelmet, hogy "a jelenleg az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Orbán Viktor miniszterelnök populista pártja, a Fidesz kétharmados többsége által ellenőrzött parlament nem vette figyelembe a szocialista ellenzéknek és a civil szervezeteknek az ország új alaptörvényével kapcsolatos éles bírálatait".

Az újságíró a kiskorú gyerekek után az anyáknak járó szavazati jogot tartja a hétfőn elfogadott alkotmány egyik "legmegdöbbentőbb ötletének". (Ezt a javaslat végül nem került bele az elfogadott törvénytervezetbe).

Kifogásolja azt is, hogy "az Alkotmánybíróságot megfosztják attól a jogától, hogy költségvetési kérdésekben állást foglaljon, ha a büdzsében az államadósság nem haladja meg a teljes hazai össztermék felét. (A kérdéses passzus valójában arról rendelkezik, hogy a testület a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken). A Költségvetési Tanács ugyanakkor politikai válságot okozhat abban az esetben, ha "a parlamentnek és a kormánynak nem sikerül (az államadósság) ezen korlátozását tiszteletben tartó költségvetési tervezetet elfogadnia" - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×