Tudomány

Komoly hatással lehet a gyermekek későbbi mentális fejlődésére, ha a terhesség korai időszakában a kismama súlyos megrázkódtatást él át - derül ki egy brit kutatásból.

Génbeültetéssel olyan állatokat hozott létre az ELTE Immunológiai Intézetének kutatócsoportja, amelyek olcsón és hatékonyan tudnak gyógyszerként használható ellenanyagot termelni. Ilyen, állatokban termelt gyógyanyagok például a kígyómaráskor használt ellenméreg, a veseátültetés után alkalmazott kilökődés gátló vagy a fertőző májgyulladás kimutatásához használt ellenanyag.

Új-zélandi kutatók kinemesítették a hagymát, amitől nem könnyezünk. A korszakalkotó felfedezést a géntechnológia fejlődése tette lehetővé.

A sivatagi vakondpatkány (Heterocephalus glaber) immúnis a fájdalomra, egyszerűen nem ismeri ezt az érzést - erre a felismerésre jutottak a berlini Max-Delbrück Molekuláris Orvostani Központ és a chicagói Illinois-i Egyetem kutatói különböző kísérletekkel. A kutatási eredményeket a humán orvoslás is hasznosíthatja - írják a kutatók a PLoS Biology című amerikai tudományos lapban.

Sikerült megfejtenie a seregélyek rejtélyes rajmozgásának titkát egy fizikusokból, biológusokból és gazdasági szakemberekből álló európai kutatócsoportnak.

Nem tesz jót az egészségének és a gyógyítás költséghatékonyságát is rontja, ha a beteg a javasolt gyógyszert nem veszi be, vagy nem pontosan, az orvosi javaslat szerint szedi. Az orvosi szakirodalom utolsó éveinek adatait áttekintve egyértelmű, hogy a gyógyszeres kezelés gyengébb eredményeinek oka gyakran nem a tabletta hatástalansága, hanem a pontatlan, hanyag gyógyszerszedés.

Egyebek mellett díszes koporsókra és mumifikált kutyákra bukkantak orosz és amerikai régészek a Kairótól 80 kilométerre dél-nyugatra lévő egyiptomi Fajjúm-oázisban.

Infarktust okozhat a kalciumpótlás - figyelmeztetnek az Új-Zélandi Egészségkutató Intézet munkatársai. A kutatók megfigyelték, hogy sokkal nagyobb eséllyel kaptak szívinfarktust azok az idősödő nők, akik kalciumpótlásban részesültek.

A közönséges patkányok vizsgálata világított rá az ókori népvándorlások és bizonyos betegségek terjedésének történetére. Ausztrál kutatók ugyanis rájöttek, hogy a patkányok különböző vérvonalai más-más betegségek hordozói.

A kékszemű embereknek egyetlen közös ősük lehetett - állítják dán kutatók, akik szerint tízezer évvel ezelőtt még minden ember barna szemű volt. A kék szemszín kialakulása pedig egy mutáció következménye.

Egy új, meglehetősen furcsa kinézetű állatfajt fedeztek fel Tanzánia hegyeiben a kutatók. Az emlős macskaméretű, de az elefántokéhoz hasonló ormánya van.

Megvan a hiányzó láncszem - állítja egy brazil paleontológus, aki úgy véli: rábukkant arra a krokodilra, amely összeköti a dinoszauruszok korában élt, primitív ragadozókat és a modern fajokat.

Meglepetésekkel szolgált a kutatók számára a Messenger amerikai űrszonda, amely két hete haladt el először a Naprendszer legbelsőbb bolygója, a Merkúr mellett - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

A tűszúrástól tartók számára kínálhat influenza elleni védettséget az az újfajta, cseppekben nyelv alá adagolható vakcina, amelyet dél-koreai kutatók fejlesztettek ki.

Az Északi- és Balti-tengeren tervezett szélerőmű-parkok építése hatalmas lármával jár. Emiatt az ott élő disznódelfinek hallása maradandó károsodást szenvedhet - írta a bécsi Der Standard.

Az Oxfordi Egyetem kutatói szerinte az emberiség alábecsüli az elfogyasztott ételek tápanyagtartalma, és az emberek viselkedése közötti kapcsolat szorosságát. Szerintük a bűnözők számának növekedéséhez hozzájárult az is, hogy az elmúlt ötven évben egyre több tápanyagszegény gyorséttermi ételt ettek az emberek.

Hétezer éves város romjaira bukkantak Egyiptomban, a Fajjúm-oázisban amerikai régészek.

A kaméleonok kezdetben arra használták színváltoztató képességüket, hogy társaiknak jelezzenek, nem pedig, hogy beolvadjanak a környezetükbe - derül ki egy új kutatásból.

Nagyrészt a gének határozzák meg, hogy valaki inkább korán kelni, vagy későn lefeküdni szeret - derült ki egy új kutatásból. A tudósok rájöttek ugyanis, hogy nemcsak az egész szervezetnek, hanem az abban található minden sejtnek van saját, belső órája, amelyekre bizonyos gének hatással vannak.

Heti három óra testmozgás lelassítja az öregedés folyamatát, és tíz évvel fiatalabbnak tűnik tőle az ember teste - állítják brit kutatók, akik megmérték a kromoszóma végét védő telomerek hosszúságát.