Infostart.hu
eur:
390.81
usd:
340.1
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Sikerült életben tartani a mélytengeri halakat a vízfelszínen is

A vízfelszín alatt 2300 méter mélyen élő halakat sikerült a felszínen is életben tartania egy kutatócsoportnak. A mélytengeri állatok a megszokott nyomás hiányában, a számukra természetesnél húsz fokkal melegebb felszíni vizeken amúgy gyorsan elvesztik egyensúlyukat és elpusztulnak.

Az óceán felszíne alatt 2300 méter mélyen fogtak be mélytengeri halakat a Közép-Atlanti-hátságnál. A mérnökök alkottak egy olyan eszközt, aminek a segítségével a nagyobb mélységekben megszokott nyomás alatt élhetnek az állatok. Így remélhetőleg a laboratóriumban is élőben tudják őket tanulmányozni.

A mostani akció megdöntötte az előző, 1400 méter mélyen véghez vitt rekordot.

Ugyancsak elkaptak három mélytengeri rákot is 1700 méter mélyen, őket a hátság hasadékaiból felfelé áramló meleg vizeknek köszönhetően kerültek közelebb a felszínhez.

Dr Bruce Shillito, a párizsi Pierre et Marie Curie Egyetem tengerbiológusa a BBC-nek elmagyarázta, hogy ezer méteres mélység alattról igen nehéz a halakat úgy befogni, hogy életben maradjanak. Megfelelő mértékű nyomás nélkül tartani őket olyan, mintha halott állatokat fognánk be.

Azonban ha felszínre hozva is nyomás alatt tartották, a hal élte tovább életét. Ha viszont levették róla a nyomást, akkor koordinálatlan lett a mozgása, és pár percen belül teljesen érzéketlenné vált. A rákok ugyanígy viselkedtek. Az a rák azonban, amelyiket nyomás nélkül tartottak, rángatózni kezdett, és hamarosan elpusztult.

Veszélyt jelent a mélytengeri élőlényekre a vízfelszín 20 fok feletti hőmérséklete is, mivel kétezer méteres mélységben 2-4 fokos hőmérséklet uralkodik szerte az óceánokban.

A következő feladat, hogy nyomás nélkül emeljék át egy jobban felszerelt tartályba az állatokat, hogy jobban tudják őket tanulmányozni. Az kísérleteket egy hajón végezték

Habár a Föld felszínének 60 százalékát víz borítja, a mélytengeri ökoszisztémát nem nagyon ismerjük. Dr Bruce Shillito szerint minél hamarabb meg kell ismernünk azt a helyet, amit lerombolunk. "Túlhalásszuk az óceánokat, és többet tudunk a konyhai receptekről, mint a mélytengeri faunáról" - mondta a professzor.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×