Tudomány

Százötven millió évvel ezelőttről származik az a halfosszília, amelynek korát húsz évvel felfedezését követően sikerült meghatározniuk a kutatóknak - jelentette be egy thaiföldi egyetem.

Az emlődaganatok és áttéteik „családfáját", filogenezisét írja le, és ezzel segíthet a primer daganat, illetve az áttétek kezelési sorrendjének felállításában az a nemzetközi, a Semmelweis Egyetem munkatársainak közreműködésével készült kutatás, amelyet a Nature Communications tudományos folyóirat közölt.

A Jurassic Parkból is jól ismert növényevő Brachiosaurus egy korai rokonát fedezték fel egy ősi kövület új vizsgálatakor egy francia múzeumban - számolt be róla kedden a BBC News.

A grafén egy változata nanomérete ellenére világméretű problémát oldhat meg azzal, hogy képes kiszűrni a tengervíz sótartalmát, egyszerűen, gyorsan és talán olcsón. Laboratóriumban működik az eljárás, de kell még néhány év, amíg ipari méretekben is alkalmazhatják az eljárást - mondta Bíró László Péter, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének nanoszerkezetek csoportjának vezetője a Szigma - a holnap világa című magazinműsorban az InfoRádióban.

Nemsokára több műanyag lesz az óceánokban, mint hal, ez ellen küzdenek az ultramodern járművel.

A teacserje (Camellia sinensis) genomját szekvenálták kínai kutatók, tanulmányuk magyarázatot ad arra, mi határozza meg a különféle teák ízét.

A Szaturnusz és gyűrűi között nagyjából kétezer kilométer széles, viszonylag pormentes sáv tátong, a "nagy üresség" a Cassini űrszonda adatait elemző tudósokat is meglepte - írta az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat.

Amerikai kutatások azt vizsgálják, hogy biológiailag lebomló nanorészecskék segítségével hogyan lehet átprogramozni az immunsejteket – más néven a T-limfocitákat –, hogy azok felismerjék és elpusztítsák a rákos sejteket. A nanotechnológiás immunterápia egyszer forradalmasíthatja a jelenleg használatos rákkezelési módokat is, ehhez azonban még nagyon sok kísérletre van szükség – mondta az InfoRádiónak Vértessy Beáta biokémikus, az MTA Enzimológiai Intézetének kutatója, a BME egyetemi tanára.

Stabil az ürgepopuláció a bugaci pusztán a számlálás előzetes adatai szerint - közölte a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága az MTI-vel.

Izraeli régészek feltárták Cézáreának, Heródes egykori kikötővárosának a bejáratát - jelentette a Háárec című újság csütörtökön.

Húsz év után véget ér a Cassini űrszonda küldetése a Szaturnusznál, amely eddig, a csillagászok számára is meglepő adatot mért, például az óriásbolygó gyűrűrendszeréről. „A Szaturnusz gyűrűi apró kövekből, kavicsokból, porszemcsékből állnak, és a kiterjedéséhez képest nagyon vékonyak a gyűrűi” - mondta az InfoRádió Szigma – a holnap világa tudományos magazinműsorában Szabados László, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa.

A leggyakrabban használt és szinte lebonthatatlan műanyagot, a polietilént (PE) is képes elfogyasztani a nagy viaszmoly (Galleria mellonella) hernyója - írják spanyol kutatók a Current Biology című szaklapban.

A vidékhez képest a városokban kétszer nagyobb lehet a jövőben a hőség okozta megterhelés - jelentették ki kutatók a Európai Földtudományok Egyesületének (EGU) közgyűlésén.

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban.

Mostantól Steve is ragyoghat az égbolton. Különleges fotó, különleges együttműködés.

Gigantikus napkitörést észlelt az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA). A szervezet egy felvételt is közzétett, ezzel együtt pedig figyelmeztették is az embereket, hogy következményei is lehetnek az eseménynek. A kitörés ugyanis a következő napokban áramkimaradásokat is okozhat.

Ghánában, Kenyában és Malawiban próbálják ki 2018-ban a világ első malária elleni oltását - jelentette be hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Egy dél-angliai archívumban leltek rá a pergamenre.

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Hogy mit lehet tenni a védelmükben? Erre válaszolnak a szakemberek egy tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa.