A földtörténeti kréta korban élt növényevő dinoszaurusz, amely a Mansourasaurus shahinae nevet kapta, mintegy 10 méter hosszú volt és 5,5 tonnát nyomott, a titanosaurusok csoportjába tartozott. Ezek voltak a legnehezebb élőlények, amelyek egykoron a Földön éltek.

Sok titanosaurushoz hasonlóan a Mansourasaurusnak is csontos lemezek borították a bőrét. A Földközi-tenger előtt a térségben létezett óceán partja közelében élhetett.

A maradványokat a közép-egyiptomi Dakla-oázisban találták. Ez az egyik legteljesebb titanosaurus-maradvány Afrika térségéből abból a korból - hangsúlyozta Hesam Szalla, az egyiptomi Manszúra Egyetem paleontológusa, a Nature Ecology and Evolution folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.

A tudósok megtalálták a koponya egy részét, az alsó állkapcsot, a nyakat, a hátgerincet, a bordákat, a vállat, a mellső végtagot, egy hátsó lábat és a csontos lemezeket.

Abban az időben Afrika nagy részét legelők, szavannák és esőerdők borították. Miközben egy afrikai elefántbikához hasonló termetű volt, a Mansourasaurus kisebb volt titanosaurus rokonainál, köztük a dél-amerikai Argentinosaurusnál és a Patagóniában élt Patagotitannál vagy az afrikai Paralititannál, amelyek 30 méter hosszúak is lehettek.

A szakemberek megállapították, hogy a Mansourasaurus szorosabb rokonságban állt az európai és ázsiai titanosaurusokkal, mint más afrikai vagy déli féltekei rokonával.

"Először találtunk bizonyítékot arra, hogy egyes dinoszauruszok vándorolhattak Észak-Afrika és Dél-Európa között a mezozoikum (középidő) végén, ami ellentmond annak a régi feltevésnek, hogy az afrikai dinoszauruszok környezete elszigetelt volt a többitől abban az időben" - mondta Matt Lamanna, a pittsburghi Carnegie Természettudományi Múzeum paleontológusa.