Tudomány

Átprogramozott őssejtek agyba ültetésével kezelnék a Parkinson-kórt japán kutatók. Szerdán kezdenek hozzá a klinikai kísérletekhez, és áttörést remélnek a módszertől.

Elveszíthetik szaglásukat a halak, olyan mértékűvé vált ugyanis az óceánok savasodása. Erről brit kutatók számoltak be. A savasodás ugyanakkor az emberekre is hatással lehet - mondta Farkas János, a Magyar Tengerbiológiai Társaság alelnöke.

Olasz kutatók folyékony vizet találtak a Marson. A feltehetően sós vízréteg húsz kilométer átmérőjű és egy speciális radar találta meg a bolygó déli sarki jégsapkája alatt másfél kilométerrel. A felfedezést a Science című tudományos lapban jelentették be. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő nagyon óvatosan csak annyit mond: a folyékony víz jelenléte alapján nem kizárt, hogy volt élet a Marson.

Melegrekordokra számítani kell évről évre, csak azt nem lehet pontosan tudni, hogy melyik országban fordulnak majd elő - mondta Mika János éghajlatkutató az M1 aktuális csatornán vasárnap.

Július 30-ára végleges formájában is elkészülhet a nemzeti rákellenes program - közölte az Országos Onkológiai Intézet (OOI) szombaton az MTI-vel.

Európa eddigi legrégebbi - a Kr.e. 5600-5400-ból, azaz a középső újkőkor elejéről származó - faszerkezetes kútjára bukkantak Tiszakürt határában a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei, akik az M44-es út nyomvonalán egy hét és félezer éves neolit, azaz újkőkori település feltárásán dolgoznak - közölte az ásatásvezető régész.

Hirohito japán császár szerepét a Pearl Harbor elleni támadásban, valamint Todzso Hideki akkori miniszterelnök jellemét világítja meg egy történész szerint egy kilenc éve megtalált és most nyilvánosságra hozott feljegyzés. A császárnak a 3,1 millió japán életét követelő háborúban játszott szerepe az ország számára kényes kérdés.

Egy minden emberi sejtben megtalálható gén "lecsendesítésével" megállítható lehet a rák terjedése - állapította meg egy új izraeli kutatás.

Rejtélyes rovátkákat találtak egy 30 ezer éves mamutbordán német régészek.

Az évszázad leghosszabb, 103 perces teljes holdfogyatkozása lesz pénteken, ráadásul a Mars 15 éve nem volt ilyen közel a Földhöz, mint ezekben a napokban. Hasonló égi tüneményre a NASA szerint 2287-ig kell várnia az emberiségnek. A jelenség egész Magyarország területéről látszik.

A jó szándékú, de előkészítetlenül, gondatlanul végrehajtott akció miatt már csak egy keskenyszájú orrszarvú van életben az áttelepített 11-ből Kenyában, azt is oroszlánok támadták meg.

Bár ma a Hold lakhatatlan, a távoli múltban lehetett esély az életre a felszínén egy új kutatás szerint.

Chilei mérnökök bemutatták új fejlesztésüket, egy vízben oldódó, olajszármazékoktól mentes műanyag bevásárló zacskót.

A vörös bolygó déli jégsapkája alatt felfedezett nagyméretű tó lehet a legalkalmasabb arra, hogy élet nyomai után kutassanak benne.

Megtalálták a Tejútrendszer rég elveszett "testvérét": a legközelebbi nagy galaktikus szomszéd, az Androméda galaxis összezsugorított és felfalt egy nagy tömegű galaxist kétmilliárd évvel ezelőtt.

Átírhatja Kína földtörténetét egy újonnan felfedezett dinoszaurusz, amelyről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.

Idén minden eddiginél korábban, már augusztus 1-jén elérkezik a túlfogyasztás napja, ami azt jelenti, hogy 2018-ban mindössze 212 nap alatt használja el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson - derült ki egy új tanulmányból.

A hatóságok 60 év után először engedélyezték egy új maláriagyógyszer forgalmazását az Egyesült Államokban. Az új készítményt a malária rendszeresen visszatérő, a plasmodium vivax parazita által terjesztett variánsának gyógyítására fejlesztették. A kór évente 8,5 millió embert betegít meg. A maláriának ez a fajtája nehezen kiirtható a szervezetből, mert lappangó formában éveken át megmaradhat a májban, és többször is visszatérhet.

A csillag számos titkára keresik a válaszokat a kutatók.

Mesterséges intelligenciával kísérleteztek japán kutatók, a fejlesztés 80 százalékos pontossággal azonosította a rákos szöveteket.