Habár egyelőre egyetlen új vírustörzsnek sem sikerült olyan hatást kifejtenie, amivel a már kifejlesztett vakcinák bármelyikét képesek lennének teljesen hatástalanítani, a kutatóknak újra a tüskefehérjével kell foglalkozniuk. A frissen elterjedt, aggodalmat jelentő variánsok esetében a változások a tüskefehérjén következtek be – a dél-afrikai vírustörzs külön fejfájást jelent, mivel úgy tűnik, az antitestek nem képesek olyan hatékonyan kivédeni támadását.

"A tüskefehérje a kulcs, ez nyitja a sejtek zárját" – fogalmaz Simon Clarke, a Readingi Egyetem mikrobiológusa az NBC cikkében. "Ha a tüskefehérje mutálódik, akkor a kulcs működhet hatékonyabban, de változhat is olyan mértékben, hogy továbbra is képes legyen nyitni a zárat, viszont antitestjeink már ne legyenek ellene hatásosak" – vázolta a problémát.

Nem csoda, hogy a Pfizer és a Moderna is vizsgálni kezdte oltásának a dél-afrikai variánssal szembeni hatását: a Moderna szere kevésbé tűnik hatékonynak, a Pfizerének ugyanakkor kis mértékben csökken csak hatása saját közlésük szerint.

Az utóbbi időkben néhány variánsról esett szó a hírekben, a kutatók ugyanakkor úgy vélik,

több ezer eltérő törzs jöhetett már létre

az új koronavírus létezésének ideje alatt. Ezek közül akad néhány, amelyet most igyekeznek nyomon követni, de ez nem azt jelenti, hogy a kutatók ne aggódnának azok miatt, amelyeket egyelőre még nem ismernek.

"A mutációk által a vírus jobban terjedhet vagy kevésbé lesz fogékony az antitestekre: ez a két terület aggaszt minket" – mondja Clarke.

Bruce Y. Lee, a City University of New York egészségpolitikai professzora szerint egyelőre nincs gond a variánsok és a vakcinák viszonyában, és ha egy oltás esetleg nem is lesz hatásos valamelyik mutációval szemben, még akkor is megmarad az előnye a súlyos koronavírusos megbetegedések megakadályozásával. Ez nemcsak az embereket védi, hanem segít kikerülni a kórházak túlterhelését is.

"Az influenza elleni oltás sem ad teljes védettséget, mégis javasoljuk a felvételét"

– fogalmaz.

Ez ugyanakkor szerinte sem jelenti azt, hogy a mutációkban ne lenne rizikó. A N501Y jelű mutáció fertőzőbbé tette a koronavírust, a dél-afrikai és a brit törzsben is megtalálható, a E484K jelű pedig arról gondoskodott, hogy a dél-afrikai mutáció kevésbé legyen fogékony az oltás vagy egy korábbi megbetegedés termelte antitestekre.

"Kérdés, hogy hogyan hat majd az immunválaszra egy esetlegesen ezeknél is nagyobb változás a tüskefehérjén. A védettség ugyanis az immunválasz kérdése" – fogalmaz.

Az új kihívások előtt álló gyártók már dolgoznak a vakcinák átalakításán, hogy az a mostani variánsokkal szemben is hatékonyabb legyen. Ezen felül leginkább a vírus terjedésének kontrollálásával lehet tenni a variánsok hatása ellen, míg ugyanis gyorsan terjed, addig nagyon nagy esély van új variánsok feltűnésére is.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!