Van egy jó hírünk: a debreceni edzői kar remekül feltérképezte a svéd bajnokot. Az Elfsborg pontosan azt játszotta, amit a "kémek" kifigyeltek: egyszerű, a fizikai erőre alapozott védekezés, a középpálya gyors átjátszása, lehetőleg kontratámadással befejezve.

Van egy rossz hírünk is: a magyar bajnok nem tudott mit kezdeni vetélytársával, függetlenül attól, hogy az Elfsborg semmi váratlant nem mutatott. "Csak" jól játszotta azt, amit tud - s ami ezek szerint bőven elég a Debrecen ellen.

A svédek az elején öt perc alatt felmérték: a hazai közönség félelmetesebb, mint a hazai csapat. Ám mivel egy profi csapat képes arra, hogy ne hagyja magát befolyásolni a publikumtól, a 90 perc alatt szinte minden a terveik-reményeik szerint alakult.

A mérkőzés első negyedórájában az Elfsborg birtokolta többet a labdát, majd utána feljött a Debrecen. A félidő hátralévő részében a magyar gárda többet birtokolta a labdát, de igazi helyzetet nem tudott kialakítani.

A szünetben örömmel észlelhettük, hogy a debreceni játékosok tudják a receptet: a fiatal Dzsudzsák Balázs, például, azt mondta, még többször a svéd védelem mögé kell kerülni, a széleken megverhető az ellenfél egyébként szilárd hátsó alakzata.

Az első félidő alapján úgy tűnt, kétségtelenül igaza van. Kár, hogy aztán a csapat a pályán semmit sem tudott ebből megvalósítani. A Debrecen úgy játszotta le a BL-selejtező hazai 90 percét, hogy az ellenfél kapusának egyetlen nehezebb védeni valója sem akadt.

Mivel emelkedik ki a Loki a magyar mezőnyből? Például azzal, hogy a többieknél gyorsabb futballt játszik. A svédek még gyorsabbak voltak.

Vagy azzal, hogy Dzsudzsák, Leandro, Sándor Tamás, vagy Sztojkov személyében a magyar élvonal színvonalához képest kiemelkedő technikai képzettségű játékosai vannak. Ám ez a technikai képzettség ezúttal semmit sem ért: a lényegesen többet futó vendégek ellen még az sem segített, ha nagyritkán egymás után két csel sikerült. A svédek mindig létszámfölényben voltak.

Az előző idényben a most eltiltott Ibrahima Sidibe, a mostani idény első hazai bajnokiján Dorge Kouemaha fizikai erejét nagyon nehezen - vagy éppen sehogy sem - tudták hatástalanítani a magyar NB I védői. A kameruni csatár az északi védőkkel szemben semmire sem ment testi erejével.

Ameddig nem szerzett vezetést az Elfsborg, a magyar bajnok hívei azzal áltathatták magukat, hogy még döntetlen esetén is marad esély a visszavágóra, hiszen - ha csak nem számít a tizenegyes-párbajra - a svéd gárda góllövési kényszerben lesz Borasban.

Abban reménykedhettünk, hogy ezért aztán majd védelme kinyílik hazai pályán. Mobaeck gólja azonban minimálisra csökkentette a reményeket. Immár a Debrecen van góllövési kényszerben, a svédeknek nincs miért kapkodniuk.

Fieber Péter - a csapat másodedzője, s egyben a vezetőedző Miroslav Beránek tolmácsa - abbéli reményének adott hangot a mérkőzés után, hogy miután nincs nagy különbség a két gárda között, ahogy az Elfsborg nyerni tudott a Debrecen ellen idegenben, esetleg a magyar bajnok is képes lehet hasonló bravúrra.

Õ mondhatja, neki az utolsó pillanatig bíznia kell a csapatában. A realitás azonban mást mond. A rossz napot kifogó, kritikán aluli támadójátékot nyújtó magyar bajnok kikapott az egyik legjobb játékosát végig, a másikat jó 70 percen keresztül nélkülöző svéd iparos brigádtól.

S nyolc nap alatt nyolc klasszist kellene a Lokinak javulnia ahhoz, hogy a visszavágón esélye legyen a továbbjutás kiharcolására. Még valami: mielőtt más csapatok hívei esetleg élcelődnének a Debrecen játékát látva, egyet szögezzünk le.

Nem csak az NB I bajnoka, de az egész magyar futball pofont kapott ezen a találkozón. Mert az a gárda maradt most már bő egy év alatt három nemzetközi kupamérkőzésén is nyeretlen (s veszített el ebből kettőt), amelyik a hazai mezőnyből toronymagasan kiemelkedik.