Keresés a cikkekben

"Elsöprő sikernek" nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.

Az Irán és Izrael, illetve az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról is tájékoztatást adott Kaiser Ferenc biztonság és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában. Elemezte a négy említett ország egymáshoz fűződő viszonyát is.

Izrael elsődleges célja az iráni atomfegyverkezés szétzúzása, majd egy belső polgárháború kirobbantása – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: az Egyesült Államok nem akar háborút.

A távolról irányított robotok elleni küzdelem újabb és újabb technikai megoldásokat szül. A legújabbak mostanában jelentek meg a fronton és egészen elképesztők.

Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét képező új bázist. Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a támaszpont a Közel-Kelet felől érkező rakéták ellen védi Európát, Oroszország azonban azt állítja, támadásra is alkalmas lehet.

Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az észak-európai országok izlandi csúcstalálkozóján nyilatkozva újságíróknak.

Ausztrália légvédelmi rendszereinek, illetve nagy hatótávolságú csapásmérő képességének jelentős fejlesztésébe kezdett saját biztonsága és az indiai-csendes-óceáni térség stabilitása érdekében - közölte szerdán Pat Conroy ausztrál védelmi miniszter.

A kancellár az új IRIS-T légvédemi rakéták hadrendbe állításakor azzal vádolta Valgyimir Putyint, hogy megszegte a fegyverzetkorlozási megállapodásokat.

Az orosz–ukrán háború jelenlegi állásáról, az elkövetkező hónapok várható történéseiről, a béke feltételeiről és a veszteségekről is beszélt Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Új fegyvert fejlesztettek ki Ukrajnában a rakéta és a drón ötvözetéből. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az eszközzel gyorsabban és jóval távolabbi oroszországi célpontokra is csapást tud mérni az ukrán hadsereg, de nem csak ebben szolgálja a céljaikat.

A NATO júliusi washingtoni jubileumi csúcstalálkozóján született megállapodás Washington és Berlin között arról, hogy az Egyesült Államok 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít német földre. Az akkori híradások szerint Olaf Scholz kancellár "kötelezettséget" vállalt az oroszországi területeket mélyen elérő rakéták és a többi fegyverzet "biztonsági" befogadására. A megállapodás azóta éles vita tárgya Németországban, és szinte bizonyos, hogy a nyári szünet után a Bundestag napirendre tűzi.

Eszkalációtól tartanak az Oroszországot elérő amerikai rakéták telepítése miatt.

Kormánypárti és ellenzéki politikusok is támadják azt a megállapodást, amelynek értelmében 2026-ban az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétákat telepítene Németországba.

Az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része lehet, hogy Washington 2026-tól a hidegháború óta először ismét olyan fegyverrendszereket telepíthet Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Az orosz elnök vasárnap arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, akkor Oroszország hasonló rakétákat fog a Nyugattól lőtávolságban állomásoztatni.

Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnap támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy a NATO orosz agresszióval szembeni elrettentő erejének fokozása érdekében az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétákat telepítsen Németországba.

Az orosz–ukrán háború állásáról, kilátásairól, a lehetséges tűzszünetről beszélt Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, kitérve arra is, lehet-e hatása a Donald Trump elleni merényletnek a majdani történésekre.

Az orosz kormány szerint ez már a hidegháború visszatérése, Berlin szerint csak a nemzetbiztonsági stratégia megvalósítása.

Németország eddig is a háború sújtotta Ukrajna második legjelentősebb katonai támogatójának számított az Egyesült Államok után, de a Scholz-kormány a washingtoni jubileumi NATO-csúcson újabb kötelezettségeket vállalt, többek között Tomahawk típusú, rendkívül nagy hatótávolság amerikai robotrepülőgépek "biztonsági" befogadására.

A feltételezett rakétabázis az oroszok szerint fenyegetés rájuk nézve, mivel nagy hatótávolságú rakéták is indíthatók a rendszerből.