Keresés a cikkekben

Az amerikai kormányzat Ukrajna-ügyi különmegbízottja, Keith Kellogg kijelentette, engedélyezik, hogy az ukránok bizonyos esetekben mélységi csapásokat hajtsanak végre orosz területen.

A péntekre várható alaszkai Trump–Putyin csúcstalálkozó előtt az orosz–ukrán háború állását, kimenetelét, a békekötés esélyeit elemezte Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában. Kiderült, meddig van esélyük az ukránoknak megállítani az orosz betörést, minek kell még történnie egy tűzszünet előtt és miért nem kötik Moszkvát tetteiben a támogatói.

Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője szerint az új határidő csak Donald Trump frusztráltságát jelzi, ám hiába a fenyegetés, az oroszokat most semmi sem tudná rávenni arra, hogy letegyék a fegyvert.

Az orosz haderő legalább szeptemberig folytathatja azt a stratégiát, hogy elmegy a falig, kihozza a maximumot a hadműveletekből, és az orosz elnök annak fényében dönthet a következő célokról, hogy addig mit érnek el a fronton – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője. A biztonságpolitikai szakértő arról is beszélt, milyen fegyvereket kaphat a továbbiakban Ukrajna, valamint kitért arra is, mennyi esély van arra, hogy ötven napon belül tűzszünet legyen.

Sajtóértesülések szerint az amerikai elnök a mai napon jelenti be a Kijevnek szánt első fegyverszállítmányt.

Az amerikai légierő B-2 Spirit nehézbombázóját kimondottan hosszútávú bevetésekre tervezték. Ezért a mérnökök különös gondot fordítottak a személyzet kényelmére.

Június 22-én, vasárnap három iráni atomlétesítmény, a fordói, a natanzi és és az iszfahani ellen hajtott végre támadást az amerikai légierő, bunkerromboló bombákkal. A történésekről és azok lehetséges hatásairól, kimeneteléről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója.

Az Egyesült Államok légiereje mért pusztító csapást az iráni, fordói atomerőműre.

Az amerikai elnök a Truth közösségi médiában arról írt, hogy az Irán elleni amerikai légitámadás "monumentális károkat okozott" a perzsa állam nukleáris programjának.

"Elsöprő sikernek" nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.

Az Irán és Izrael, illetve az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról is tájékoztatást adott Kaiser Ferenc biztonság és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában. Elemezte a négy említett ország egymáshoz fűződő viszonyát is.

Izrael elsődleges célja az iráni atomfegyverkezés szétzúzása, majd egy belső polgárháború kirobbantása – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: az Egyesült Államok nem akar háborút.

A távolról irányított robotok elleni küzdelem újabb és újabb technikai megoldásokat szül. A legújabbak mostanában jelentek meg a fronton és egészen elképesztők.

Az északkelet-lengyelországi Redzikowóban hivatalosan is felavatták az amerikai rakétavédelmi rendszer európai részét képező új bázist. Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a támaszpont a Közel-Kelet felől érkező rakéták ellen védi Európát, Oroszország azonban azt állítja, támadásra is alkalmas lehet.

Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az észak-európai országok izlandi csúcstalálkozóján nyilatkozva újságíróknak.

Ausztrália légvédelmi rendszereinek, illetve nagy hatótávolságú csapásmérő képességének jelentős fejlesztésébe kezdett saját biztonsága és az indiai-csendes-óceáni térség stabilitása érdekében - közölte szerdán Pat Conroy ausztrál védelmi miniszter.

A kancellár az új IRIS-T légvédemi rakéták hadrendbe állításakor azzal vádolta Valgyimir Putyint, hogy megszegte a fegyverzetkorlozási megállapodásokat.

Az orosz–ukrán háború jelenlegi állásáról, az elkövetkező hónapok várható történéseiről, a béke feltételeiről és a veszteségekről is beszélt Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Új fegyvert fejlesztettek ki Ukrajnában a rakéta és a drón ötvözetéből. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az eszközzel gyorsabban és jóval távolabbi oroszországi célpontokra is csapást tud mérni az ukrán hadsereg, de nem csak ebben szolgálja a céljaikat.

A NATO júliusi washingtoni jubileumi csúcstalálkozóján született megállapodás Washington és Berlin között arról, hogy az Egyesült Államok 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít német földre. Az akkori híradások szerint Olaf Scholz kancellár "kötelezettséget" vállalt az oroszországi területeket mélyen elérő rakéták és a többi fegyverzet "biztonsági" befogadására. A megállapodás azóta éles vita tárgya Németországban, és szinte bizonyos, hogy a nyári szünet után a Bundestag napirendre tűzi.