Keresés a cikkekben

Bizalmas volt Kijev és a Fehér Ház között az a sajtóban megjelent információ, hogy Ukrajna Tomahawk rakétákat is kérne az Egyesült Államoktól - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az észak-európai országok izlandi csúcstalálkozóján nyilatkozva újságíróknak.

Ausztrália légvédelmi rendszereinek, illetve nagy hatótávolságú csapásmérő képességének jelentős fejlesztésébe kezdett saját biztonsága és az indiai-csendes-óceáni térség stabilitása érdekében - közölte szerdán Pat Conroy ausztrál védelmi miniszter.

A kancellár az új IRIS-T légvédemi rakéták hadrendbe állításakor azzal vádolta Valgyimir Putyint, hogy megszegte a fegyverzetkorlozási megállapodásokat.

Az orosz–ukrán háború jelenlegi állásáról, az elkövetkező hónapok várható történéseiről, a béke feltételeiről és a veszteségekről is beszélt Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Új fegyvert fejlesztettek ki Ukrajnában a rakéta és a drón ötvözetéből. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az eszközzel gyorsabban és jóval távolabbi oroszországi célpontokra is csapást tud mérni az ukrán hadsereg, de nem csak ebben szolgálja a céljaikat.

A NATO júliusi washingtoni jubileumi csúcstalálkozóján született megállapodás Washington és Berlin között arról, hogy az Egyesült Államok 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít német földre. Az akkori híradások szerint Olaf Scholz kancellár "kötelezettséget" vállalt az oroszországi területeket mélyen elérő rakéták és a többi fegyverzet "biztonsági" befogadására. A megállapodás azóta éles vita tárgya Németországban, és szinte bizonyos, hogy a nyári szünet után a Bundestag napirendre tűzi.

Eszkalációtól tartanak az Oroszországot elérő amerikai rakéták telepítése miatt.

Kormánypárti és ellenzéki politikusok is támadják azt a megállapodást, amelynek értelmében 2026-ban az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétákat telepítene Németországba.

Az Egyesült Államok és a NATO elrettentési stratégiájának a része lehet, hogy Washington 2026-tól a hidegháború óta először ismét olyan fegyverrendszereket telepíthet Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Az orosz elnök vasárnap arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, akkor Oroszország hasonló rakétákat fog a Nyugattól lőtávolságban állomásoztatni.

Annalena Baerbock német külügyminiszter vasárnap támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy a NATO orosz agresszióval szembeni elrettentő erejének fokozása érdekében az Egyesült Államok nagy hatótávolságú rakétákat telepítsen Németországba.

Az orosz–ukrán háború állásáról, kilátásairól, a lehetséges tűzszünetről beszélt Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, kitérve arra is, lehet-e hatása a Donald Trump elleni merényletnek a majdani történésekre.

Az orosz kormány szerint ez már a hidegháború visszatérése, Berlin szerint csak a nemzetbiztonsági stratégia megvalósítása.

Németország eddig is a háború sújtotta Ukrajna második legjelentősebb katonai támogatójának számított az Egyesült Államok után, de a Scholz-kormány a washingtoni jubileumi NATO-csúcson újabb kötelezettségeket vállalt, többek között Tomahawk típusú, rendkívül nagy hatótávolság amerikai robotrepülőgépek "biztonsági" befogadására.

A feltételezett rakétabázis az oroszok szerint fenyegetés rájuk nézve, mivel nagy hatótávolságú rakéták is indíthatók a rendszerből.

Az orosz–ukrán háborúban az elektronikai harc egyre fontosabb tényezővé válik, mivel a precíziós tüzérségi gránátok, rakéták és légibombák mellett a drónok eltérítése is kulcskérdés. Márpedig az oroszok eddig mesterien tudták ezeket zavarni.

Kínában az év legnagyobb családi ünnepe a Holdújév, és előrejelzések szerint az idén az emberek 9 milliárd hazai utazást bonyolítanak le. Ez majdnem kétszer annyi, mit tavaly. Mindez nagy öröm az utazási ágazatnak, de csak ideiglenes lökést ad a gazdaságnak.

A vállalkozások önálló programban kaphatnak támogatást zöldenergia-tároló telepítéséhez. Béremelést, ne szemfényvesztést! címmel tüntetett több oktatási szervezet a Belügyminisztérium előtt.

Grant Shapps a The Daily Telegraph nyilatkozva azt hangoztatta: csak idő kérdése volt, hogy a húszik támadásai miatt mikor halnak meg olyan ártatlan emberek, akiknek semmi közük a gázai konfliktushoz.

Az éjszaka folyamán az amerikai és a brit fegyveres erők nagyszabású megtorló akciót indítottak indított az Irán által támogatott húszik ellen Jemenben. A lázadók Irán szövetségesei, akik Izrael Gáza elleni háborúja miatt tiltakozva rakétákkal támadták a vörös-tengeri hajózási útvonalakat.