Közleményükben az Irán-barát jemeni lázadók a lépést azzal indokolták, hogy nem sokkal korábban a szaúdi erők támadást intéztek a húszik ellenőrizte jemeni főváros, Szanaa nemzetközi repülőtere ellen. Videóüzenetében Jahja Szarí, a húszik katonai szóvivője bejelentette, hogy a blokád – amelyet a „szemet szemért” elv érvényesítésének nevezett – a közlemény kibocsátása után azonnal életbe lép.

A blokád újabb nehézséget jelenthet Szaúd-Arábiának, amely

a királyság keleti olajmezőiről az Arab-félszigeten át húzódó, a Vörös-tenger partján fekvő Janu városánál véget érő olajvezetékkel igyekszik ellensúlyozni a Hormuzi-szoros lezárásból fakadó fennakadásokat.

A mintegy 1200 kilométeres vezetéket a nyolcvanas években, az irak-iráni háború idején építették ki, mégpedig éppen azért, hogy lehetőséget nyújtson Rijádnak a Hormuzi-szoroson keresztül húzódó útvonal kiváltására.

A légikikötőt a múlt héten érték légicsapások, amelyeket a húszik Rijádnak tulajdonítottak, jóllehet a nemzetközileg elismert, Szaúd-Arábia támogatását élvező jemeni kormány később azt közölte, hogy a jemeni hadsereg vette célba a kifutópályát, hogy megakadályozza egy húszi küldöttséget szállító iráni repülőgép leszállását.

Jemenben 2014 óta dúl polgárháború a húszik és a nemzetközileg elismert kormány, illetve a vele szövetséges erők között. A felkelők ellen Rijád vezetésével 2015 márciusában lépett hadba a kormányerőket támogató arab koalíció.

A Bab el-Mandeb olyan fontos, mint a Hormuzi-szoros

A Bab el-Mandeb tengeri átjáró egy – a Hormuzi-szoroshoz nagyon hasonló – alig 30 kilométer széles tengeri szűkület Jemen és Dzsibuti/Eritrea között. Ez a tengerszoros köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel és az Indiai-óceánnal – emlékeztet a Portfolio összefoglalója.

A világ tengeri úton szállított kőolajának és finomított termékeinek jelentős része (napi 6–8 millió hordó) halad át ezen a szűk átjárón. A szoros biztosítja a tengeri folyosót a Szuez-csatorna irányába. Ha a Bab el-Mandeb lezárul vagy veszélyessé válik, a hajóknak meg kell kerülniük a teljes afrikai kontinenst (a Jóreménység fokát), ami 10-14 napos extra menetidőt, drasztikus üzemanyagköltség-növekedést és a szállítókapacitások azonnali szűkülését eredményezi.