Nacionalistább és populistább lesz az új cseh kormány. A visegrádi négyek együttműködése javulhat, de alapvetően a ma nagyon feszült magyar–lengyel viszonyon fog múlni – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki az InfoRádió Aréna című műsorának a vendége volt.

Csehországban Petr Pavel cseh államfő megbízta a választásokon győztes ANO mozgalom (Elégedetlen Polgárok Koalíciója) elnökét, Andrej Babišt a kormányalakítással. Hétfőn írták alá a koalíciós szerződést, Andrej Babiš vezetésével 16 tagú kormány jött létre három koalíciós partnerrel: ANO, Szabadság és Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD), Autósok Párt („Motoristák”). Az SPD vezetőjét, a szélsőségesnek mondott kijelentései miatt sokat bírált Tomio Okamurát szerdán meg is választotta elnökének a cseh parlament alsóháza.

Nagy kérdés, hogy milyen lesz az új cseh kormány viszonya az ukrajnai orosz agresszióhoz.

Itt két kérdésre kell koncentrálni, egyrészt Ukrajna gazdasági támogatására, másrészt pedig a katonai támogatására – mondta Gálik Zoltán, aki szerint

az várható, hogy Ukrajna gazdasági támogatása ügyében jóval visszafogottabb lesz a cseh politika, vagy akár egyenesen szembefordul az európai uniós megoldásokkal.

Születtek már döntések, így az már a múlt, de a következő évben folyamatosan lesznek majd olyan alkuk, amikor mindenkinek állást kell foglalnia, és Csehország valószínűleg az európai uniós megoldás ellen fog menni – véli a szakértő.

Katonai tekintetben Csehország lehetőségei jóval korlátozottabbak, mint egy nagy fegyvergyártónak, vagy azoknak, akik nagy védelmi iparral rendelkeznek. „Én arra számítok, hogy a csehek ezen a területen is jóval visszafogottabb lesznek” – mondta Gálik Zoltán.

A cseh–ukrán viszony az elmúlt időszakban nagyon dinamikusan alakult, hiszen a csehek eddig támogatták Ukrajna törekvéseit, és az ukrán EU-csatlakozást is. Nem láttam még olyan politikai nyilatkozatot, ami ennek ellenment volna, de meglátjuk, mi lesz:

valószínűleg ezen fog majd eldőlni az elkövetkezendő időszakban, hogy milyen lesz a cseh–ukrán viszony

– vélekedik a szakértő.

Nagy kérdés az is, hogy mi lesz a csehek álláspontja az orosz vagyonok befagyasztásáról. Erről óriási viták zajlanak az Európai Unióban, mert sokan ódzkodnak attól, hogy mi történik majd, ha vége a háborúnak, és el kell számolni ezekkel a pénzekkel.

Gálik Zoltán szerint úgy néz ki, hogy egy bizonyos konszenzus kezd kialakulni az Európai Unióban erről, de nyitott még a kérdés a következő decemberi EU-csúcstalálkozóig, ahol ezt majd újra meg kell tárgyalni.

Az Európai Unióban és azon belül is Belgiumban van az orosz állami vagyon egy nagyon jelentős része.

240 milliárd euróra is teszik ezt az Európában lévő orosz vagyont. Abban a szakértő szerint konszenzus van, hogy a tőkerészhez nem szabad hozzányúlni, mert ez alapvetően megingatná a pénzügyi stabilitást és az egész pénzügyi jogi környezetbe vetett bizalmat.

Viszont nagyon sok kamatjövedelem keletkezett azokon a számlákon, amiket befagyasztottak az elmúlt időszakban, és ezeknek a kamatbevételeknek az átcsatornozásáról van most szó.

Itt egy olyan megoldás körvonalazódik, ami ezeket a kamatbevételeket bizonyos feltételek mentén Ukrajnának juttatná át, akár háttérgaranciák megvalósításával, másrészt közvetlen segítségnyújtással, amit majd később, egy esetleges békeszerződésben szerepeltetni tudnak.

Ez egy nagyon érdekes dolog, biztos, hogy politikai alku kell majd róla, és ebben Oroszországnak valamilyen módon majd részt kell vennie – fogalmazott Gálik Zoltán, hozzátéve: most azt készítik elő, hogy a kifizetés technikai rendszerét politikai döntések nélkül, automatizmusokkal hajtsák végre. Tehát ha meglesz a politikai szándék, akkor a technikai feladatokat rögtön le lehessen bonyolítani.

Érdekes kérdés, hogy az egész végén ott ül majd a brüsszeli bank elnök-vezérigazgatója azzal a dilemmával, hogy rányomja-e az entert a kamat kifizetésére Ukrajna számára – miközben ez egy rendkívül bizonytalan jogi kérdés. Mint Gálik Zoltán fogalmazott, „ez nem Belgium pénze, és nem Belgium joghatóságához tartozik”. Az Euroclear rendszer az egyik legnagyobb ilyen rendszer, de hogy ezt megtegyék, ahhoz olyan konszenzus szükséges, hogy az európai államok többszintű garanciarendszeren keresztül biztosítsák a történet végét, ha a befektetőkön vagy akár az orosz államon keresztül, jogi peres eljárásokban támadások érhetik ezt a bankot.

Kérdés az, hogy ha ezt meglépik, akkor a jövőben bármely állam megbízhat-e majd az európai rendszerekben?

Ha egy állam a brüsszeli Euroclear rendszerben tárolja a szuverén jövedelmét, megbízhat-e abban, hogy nem lesz-e még egyszer ilyen, hogy az ő vagyonát is befagyasztják valami indokkal, vagy a kamatokból elkezdenek kifizetni valaki mást?

Sokak elvihetik innen a pénzüket emiatt. „El lehet vinni még New Yorkba, az Egyesült Királyságba vagy Japánba is az állami vagyont, ezek a legnagyobb ilyen központok” – mondta Gálik Zoltán, aki szerint az a kérdés, hogy mi alapján történik a befagyasztás, illetve a kamatok átcsoportosítása. „Ugye az ENSZ-közgyűlésnek is volt egy határozata, ami felhatalmazza a nemzetközi közösséget, hogy bizonyos feltételek mentén ezekhez a jövedelmekhez hozzá lehet nyúlni. Másrészt viszont a jogbiztonság az a kérdés, amit majd pedzegetni fognak jobbról és balról is. Mi van akkor, ha egy kimondottan jogellenes intervenció következtében előállhat ilyen helyzet, de egy másik, mondjuk gazdasági bűncselekmény esetében nem?” – fogalmazott. Így a jelen helyzet szerint a brüsszeli bank elnök-vezérigazgatója egyáltalán nem lehet nyugodt afelől, hogy amit aláírna, az jogilag rendben van-e, ezért kérik a különböző intézményi, jogi garanciákat.

Az Európában lévő orosz vagyon befagyasztásának témája tehát még egyáltalán nincs lezárva, vissza fog térni a következő EU-csúcson is, és a hosszú alkufolyamatnak része lesz az új cseh kormány is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense volt a vendége.