Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Kihajtott bivalyok a friss legelőn. Szűcs Sándor családi gazdálkodó öt éve fogott bivalytartásba a hortobágyi Karinkó pusztarészen. 25 állatot legeltet április közepétől novemberig. A borjakat és az állomány egy részét értékesítik. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTI / Oláh Tibor

Rózsa Péter: ha a "brüsszeli" marha kaphat támogatást, a magyar bivaly miért nem?

Nem kapnak állatóléti támogatást a bivalytenyésztők, holott a bivaly őshonos magyar faj, szemben a kék belga szarvasmarhával - sérelmezik az érintett szakemberek.

Két, teljesen új intézkedéssel is támogatja a hazai állattenyésztés fenntarthatóságát az Agrárminisztérium. Megjelent ugyanis az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem kompenzációs kifizetésére, valamint a húshasznú szarvasmarha állatjóléti támogatására kiírt vidékfejlesztési pályázat - mondta Feldman Zsolt államtitkár egy csütörtöki rendezvényen. Ez utóbbival kapcsolatban azonban felszólaltak a bivalytenyésztők, akik sérelmezik, hogy ezúttal miért maradtak ki a lehetőségből, hiszen eddig a marhákkal kapcsolatos kötelezettségek és támogatások mindig vonatkoztak rájuk is.

"Ha jár a brüsszelieknek, ha jár nálunk is a kék-belga szarvasmarhának, amihez egyébként semmi köze Magyarországnak, akkor egy magyar őshonos állatnak miért nem járhat?" Ezt a kérdést tette fel az Agrárminisztériumnak a Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete elnöke.

"Feldman Zsolt államtitkár úrral személyesen beszéltem, azt mondta, kimaradt a bivaly, de nem tudta megmondani, kinek a hibájából; nem lett beadva, nem lett beárazva, ahogy ő mondta" - vázolta a problémát az InfoRádióban Rózsa Péter. Úgy tudja, később lehet ilyen forrás, de a mostani döntést "nem lehet visszacsinálni", mert nem készült hozzá költségvetés.

A szakember szerint legalábbis bosszantó, hogy váratlanul kimaradtak, miközben a bivaly a "modernizált" magyar tarka szarvasmarhánál sokkal régebben honos, ráadásul úgy tartják most is, mint több száz éve, nemzeti parkokban is lehet velük találkozni.

Tavaly 4030 bivalytehénre kaptak támogatást, a mostani állomány körülbelül 5000, tehát "nem egy eget rengetően nagy szám, ami a költségvetést megrázta volna", jegyezte meg Rózsa Péter.

"A most induló, új állatjóléti támogatásból a bivaly ki lett hagyva, de más állatfajokra kaptunk, például sertésre vagy kis kérődzőkre, ennek a mintájára lett kiterjesztve a támogatás most a húsmarhákra is" - magyarázta. (Érdemes tudni, hogy a kék-belga fajta kifejezetten húsmarha, azaz "nagy húskihozatalú" állat, míg az őshonos bivaly nem ad ennyi húst, így rosszabb gazdasági mutatókkal rendelkezik, ám védettsége miatt nemzeti jelentőséggel is bír, a parlament védetté is nyilvánította.)

A kimaradással viszont a bivalytenyésztők versenyképessége csökken, nekik saját költségből kell mindent megoldani, míg például a kék-belga szarvasmarha tenyésztői, akiket amúgy is támogatnak "a nyugati világból" is, most a magyar államtól is kapnak segítséget - fogalmazta meg Rózsa Péter a számukra fájó helyzetet.

Az InfoRádió megkereste az Agrárminisztériumot is. A szaktárca írásban közölte, hogy az április 25-én meghirdetett pályázatot a Magyar Állattenyésztők Szövetségével közösen tervezték meg, és "mivel az uniós elvárások hosszabb időszak alatt előállítható fajspecifikus számításokat várnak el a támogatással kompenzálható költségek alátámasztására, nem áll módunkban a bivalyfaj beemelése a húsmarha fajták mellé".

Az Agrárminisztérium szerint hozzávetőleg 4000 húsmarhatartó részesül majd támogatásban, ugyanakkor éppen most készítenek elő két új pályázatot a bivalytartó telepek korszerűsítésének finanszírozására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×