Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Besokalltak a németek, menesztenék a Scholz-kormányt

2021 decemberében lépett hivatalba az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti német kormány. Másfél év sem telt el, a felmérések mégis arról tanúskodnak, hogy a németek többségének elege van a koalícióból.

Az RTL, a ntv televízió, valamint az Insa intézet által végzett felmérés kisebb szenzációként hatott. A Die Welt és a Bild beszámolója szerint a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad Demokrata FDP-ből álló koalíción belüli szinte állandó viták rendkívüli bizalomvesztéshez vezettek, a németek többsége immár nem bízik a kormány cselekvőképességében. Olyannyira nem, hogy – mint az adatokból kitűnt – a megkérdezettek 55 százaléka elköszönne az Olaf Scholz vezette koalíciótól, és új kormányt szeretne.

Elemzők szerint az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hárompárti kabinet az Ukrajna elleni orosz háború tavaly februári kitörése óta rendkívüli nehézségekkel néz szembe, különös tekintettel a súlyos energiaválságra. Ennek kezelését ugyanakkor az elmúlt hónapokban jelentős mértékben nehezítették a koalíciós pártok, mindenekelőtt a Zöldek Párja és a liberális FDP közötti, szűnni nem akaró viták.

Legyen szó akár Ukrajna korszerű fegyverekkel történő támogatásáról, akár az energiaválság enyhítésének módozatairól, így a többi között az atomerőművek tervezett bezárásával kapcsolatos huzavonáról, vagy épp a nem fosszilis energiaforrásokra történő átállásról, a döntést minden alkalommal heves koalíciós viszálykodás előzte meg. Az atomenergiáról történő végleges lemondást Olaf Scholz végül hatalmi szóval április közepére tűzte ki, a szabad demokrata FDP azonban napokban a kancellárra szembeszállt.

A felmerések szerint ennek nyomán alakult ki a választók jelentős többségében az a kép, hogy a koalíció tevékenységét a jövőben is viták béníthatják meg. Az ezzel kapcsolatos kételyek a kormánypárti szavazók körében is erősek. Az SPD híveinek 75, a Zöldek támogatóinak 75, a szabad demokraták szavazóinak 82 százaléka vélekedett úgy, hogy a kormányzati munkát a koalíción belüli viták a jövőben is jelentősen akadályozzák majd. Nem véletlen, hogy az ellenzéki CDU támogatónak csaknem 90 százaléka vallotta ezt.

A megkérdezettek 51 százaléka vélekedett úgy, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár gyenge kezű vezető.

Ezen a véleményen volt a két kisebbik koalíciós partner, a Zöldek, valamint az FDP támogatónak 45, illetve 41 százaléka is.

A Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés szerint a szövetségi kormány munkájával kapcsolatos elégedetlenség olyan nagy, hogy a németek többsége a koalíció távozását akarja. A megkérdezettek 55 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, támogatná-e a hárompárti kormánykoalíció tovább folytassa munkáját. A válaszadók mindössze 30 százaléka volt ellenkező véleményen.

Ami az egyes parlamenti pártok támogatottságát illeti, a felmérések szerint Németország legnépszerűbb pártja ma az ellenzéki konzervatív CDU 28 százalékkal. A második helyen 20 százalékkal a szociáldemokrata SPD áll.

A közvélemény-kutatások szerint növekszik a radikális jobboldali AfD támogatottsága, amely 16 százalékkal eddigi országos népszerűségi rekordját érte el.

A felmérések nem tértek ki ennek okaira, de elemzők szerint mindez elsősorban a párt bevándorlásellenes politikájának, valamint az energiaválsággal kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel való szembenállásának köszönhető.

Az AfD ily módon a koalíciós Zöldek pártját is megelőzte, amely a pártok támogatottságát tekintve a kormányzati ciklus kezdete óta először a negyedik helyre csúszott vissza.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×