eur:
412.64
usd:
396.96
bux:
79492.85
2024. december 24. kedd Ádám, Éva
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Besokalltak a németek, menesztenék a Scholz-kormányt

2021 decemberében lépett hivatalba az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti német kormány. Másfél év sem telt el, a felmérések mégis arról tanúskodnak, hogy a németek többségének elege van a koalícióból.

Az RTL, a ntv televízió, valamint az Insa intézet által végzett felmérés kisebb szenzációként hatott. A Die Welt és a Bild beszámolója szerint a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad Demokrata FDP-ből álló koalíción belüli szinte állandó viták rendkívüli bizalomvesztéshez vezettek, a németek többsége immár nem bízik a kormány cselekvőképességében. Olyannyira nem, hogy – mint az adatokból kitűnt – a megkérdezettek 55 százaléka elköszönne az Olaf Scholz vezette koalíciótól, és új kormányt szeretne.

Elemzők szerint az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hárompárti kabinet az Ukrajna elleni orosz háború tavaly februári kitörése óta rendkívüli nehézségekkel néz szembe, különös tekintettel a súlyos energiaválságra. Ennek kezelését ugyanakkor az elmúlt hónapokban jelentős mértékben nehezítették a koalíciós pártok, mindenekelőtt a Zöldek Párja és a liberális FDP közötti, szűnni nem akaró viták.

Legyen szó akár Ukrajna korszerű fegyverekkel történő támogatásáról, akár az energiaválság enyhítésének módozatairól, így a többi között az atomerőművek tervezett bezárásával kapcsolatos huzavonáról, vagy épp a nem fosszilis energiaforrásokra történő átállásról, a döntést minden alkalommal heves koalíciós viszálykodás előzte meg. Az atomenergiáról történő végleges lemondást Olaf Scholz végül hatalmi szóval április közepére tűzte ki, a szabad demokrata FDP azonban napokban a kancellárra szembeszállt.

A felmerések szerint ennek nyomán alakult ki a választók jelentős többségében az a kép, hogy a koalíció tevékenységét a jövőben is viták béníthatják meg. Az ezzel kapcsolatos kételyek a kormánypárti szavazók körében is erősek. Az SPD híveinek 75, a Zöldek támogatóinak 75, a szabad demokraták szavazóinak 82 százaléka vélekedett úgy, hogy a kormányzati munkát a koalíción belüli viták a jövőben is jelentősen akadályozzák majd. Nem véletlen, hogy az ellenzéki CDU támogatónak csaknem 90 százaléka vallotta ezt.

A megkérdezettek 51 százaléka vélekedett úgy, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár gyenge kezű vezető.

Ezen a véleményen volt a két kisebbik koalíciós partner, a Zöldek, valamint az FDP támogatónak 45, illetve 41 százaléka is.

A Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés szerint a szövetségi kormány munkájával kapcsolatos elégedetlenség olyan nagy, hogy a németek többsége a koalíció távozását akarja. A megkérdezettek 55 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, támogatná-e a hárompárti kormánykoalíció tovább folytassa munkáját. A válaszadók mindössze 30 százaléka volt ellenkező véleményen.

Ami az egyes parlamenti pártok támogatottságát illeti, a felmérések szerint Németország legnépszerűbb pártja ma az ellenzéki konzervatív CDU 28 százalékkal. A második helyen 20 százalékkal a szociáldemokrata SPD áll.

A közvélemény-kutatások szerint növekszik a radikális jobboldali AfD támogatottsága, amely 16 százalékkal eddigi országos népszerűségi rekordját érte el.

A felmérések nem tértek ki ennek okaira, de elemzők szerint mindez elsősorban a párt bevándorlásellenes politikájának, valamint az energiaválsággal kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel való szembenállásának köszönhető.

Az AfD ily módon a koalíciós Zöldek pártját is megelőzte, amely a pártok támogatottságát tekintve a kormányzati ciklus kezdete óta először a negyedik helyre csúszott vissza.

Címlapról ajánljuk
Melyek a magyarok kedvenc karácsonyi ételei, zenéi és filmjei? – van egy meglepetés is

Melyek a magyarok kedvenc karácsonyi ételei, zenéi és filmjei? – van egy meglepetés is

A magyar férfiak kevésbé szeretik a karácsonyi filmeket és zenéket, mint a nők – egyebek mellett ez derült ki az Europion reprezentatív felméréséből. Zöldi Katalin, a cég operatív vezetője az InfoRádióban elmondta: a megkérdezettek 73 százaléka válaszolta azt, hogy a karácsonyt családi ünnepnek tartja, míg a szilveszter esetében csak 23 százalék szereti szűk családi körben tölteni az év utolsó napját.

Hogyan tovább Magdeburg után? Új törvényt, újfajta megfigyelést szeretne a belügyminiszter

A gyász ellenére az élet megy tovább. Olyannyira, hogy a péntek esti szörnyű terrortámadás után szerte az országban továbbra is nyitva tartanak a karácsonyi vásárok. A hangulat azonban jó ideig aligha lesz olyan, mint az öt halálos áldozatot és több mint 200 sérültet követelő gázolásos merénylet előtt volt.
VIDEÓ
Összejött a bravúr a forintnak

Összejött a bravúr a forintnak

Az illikvid karácsony előtti devizapiacon óriási kilengéseket láthattunk a forintárfolyamban: míg kora délutánig jelentősen gyengült az árfolyam és 415 felett is járt már az euró, később 412,5 alá is benézett az árfolyam, és este is ezen szint alatt maradt. A dollárral szemben szintén számottevő erősödést mutatott a magyar fizetőeszköz: a nap folyamán az USD/HUF jegyzése egy ponton már 400 közelében is járt, estére viszont egészen 396,2-ig visszakorrigált a kurzus.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×