Infostart.hu
eur:
365.32
usd:
310.31
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Besokalltak a németek, menesztenék a Scholz-kormányt

2021 decemberében lépett hivatalba az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti német kormány. Másfél év sem telt el, a felmérések mégis arról tanúskodnak, hogy a németek többségének elege van a koalícióból.

Az RTL, a ntv televízió, valamint az Insa intézet által végzett felmérés kisebb szenzációként hatott. A Die Welt és a Bild beszámolója szerint a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad Demokrata FDP-ből álló koalíción belüli szinte állandó viták rendkívüli bizalomvesztéshez vezettek, a németek többsége immár nem bízik a kormány cselekvőképességében. Olyannyira nem, hogy – mint az adatokból kitűnt – a megkérdezettek 55 százaléka elköszönne az Olaf Scholz vezette koalíciótól, és új kormányt szeretne.

Elemzők szerint az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hárompárti kabinet az Ukrajna elleni orosz háború tavaly februári kitörése óta rendkívüli nehézségekkel néz szembe, különös tekintettel a súlyos energiaválságra. Ennek kezelését ugyanakkor az elmúlt hónapokban jelentős mértékben nehezítették a koalíciós pártok, mindenekelőtt a Zöldek Párja és a liberális FDP közötti, szűnni nem akaró viták.

Legyen szó akár Ukrajna korszerű fegyverekkel történő támogatásáról, akár az energiaválság enyhítésének módozatairól, így a többi között az atomerőművek tervezett bezárásával kapcsolatos huzavonáról, vagy épp a nem fosszilis energiaforrásokra történő átállásról, a döntést minden alkalommal heves koalíciós viszálykodás előzte meg. Az atomenergiáról történő végleges lemondást Olaf Scholz végül hatalmi szóval április közepére tűzte ki, a szabad demokrata FDP azonban napokban a kancellárra szembeszállt.

A felmerések szerint ennek nyomán alakult ki a választók jelentős többségében az a kép, hogy a koalíció tevékenységét a jövőben is viták béníthatják meg. Az ezzel kapcsolatos kételyek a kormánypárti szavazók körében is erősek. Az SPD híveinek 75, a Zöldek támogatóinak 75, a szabad demokraták szavazóinak 82 százaléka vélekedett úgy, hogy a kormányzati munkát a koalíción belüli viták a jövőben is jelentősen akadályozzák majd. Nem véletlen, hogy az ellenzéki CDU támogatónak csaknem 90 százaléka vallotta ezt.

A megkérdezettek 51 százaléka vélekedett úgy, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár gyenge kezű vezető.

Ezen a véleményen volt a két kisebbik koalíciós partner, a Zöldek, valamint az FDP támogatónak 45, illetve 41 százaléka is.

A Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés szerint a szövetségi kormány munkájával kapcsolatos elégedetlenség olyan nagy, hogy a németek többsége a koalíció távozását akarja. A megkérdezettek 55 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, támogatná-e a hárompárti kormánykoalíció tovább folytassa munkáját. A válaszadók mindössze 30 százaléka volt ellenkező véleményen.

Ami az egyes parlamenti pártok támogatottságát illeti, a felmérések szerint Németország legnépszerűbb pártja ma az ellenzéki konzervatív CDU 28 százalékkal. A második helyen 20 százalékkal a szociáldemokrata SPD áll.

A közvélemény-kutatások szerint növekszik a radikális jobboldali AfD támogatottsága, amely 16 százalékkal eddigi országos népszerűségi rekordját érte el.

A felmérések nem tértek ki ennek okaira, de elemzők szerint mindez elsősorban a párt bevándorlásellenes politikájának, valamint az energiaválsággal kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel való szembenállásának köszönhető.

Az AfD ily módon a koalíciós Zöldek pártját is megelőzte, amely a pártok támogatottságát tekintve a kormányzati ciklus kezdete óta először a negyedik helyre csúszott vissza.

Címlapról ajánljuk
„Nem csak az a kérdés, hogy ki  mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor értékeli a választások eredményét
cikkünk frissül

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor értékeli a választások eredményét

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékeli az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője.

Ezek most a piac és az új kormányzat mézeshetei, utána jönnek a kihívások

A piacok üdvözlik, hogy a leendő magyar kormány haza akarja hozni az uniós pénzeket és hogy célként fogalmazta meg az euró bevezetését – többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője. Madár István, a Portfolio vezető elemzője azt mondta, a választások előtt és után is jelen volt a magyar tőke- és devizapiacon a befektetői „Tisza-bet.”
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Iráni hajóra csapott le Amerika, tűzszünetet jelentett be Trump - Híreink az iráni konfliktusról csütörtökön

Iráni hajóra csapott le Amerika, tűzszünetet jelentett be Trump - Híreink az iráni konfliktusról csütörtökön

Tíznapos tűzszünetben állapodott meg Izrael és Libanon - jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, miután egyeztetett Joseph Aoun libanoni elnökkel és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A fegyvernyugvás washingtoni idő szerint délután 5 órakor lép életbe, azaz Izraelben és Libanonban éjfélkor (magyar idő szerint 23 órakor). Közben aktívan dolgoznak az amerikai hadihajók az iráni blokád fenntartásán: a CENTCOM közölte, hogy ma reggel visszafordítottak egy iráni hajót, amelyik át akart hatolni a lezáráson. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus csütörtöki eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×