eur:
411.36
usd:
392.52
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Besokalltak a németek, menesztenék a Scholz-kormányt

2021 decemberében lépett hivatalba az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette hárompárti német kormány. Másfél év sem telt el, a felmérések mégis arról tanúskodnak, hogy a németek többségének elege van a koalícióból.

Az RTL, a ntv televízió, valamint az Insa intézet által végzett felmérés kisebb szenzációként hatott. A Die Welt és a Bild beszámolója szerint a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad Demokrata FDP-ből álló koalíción belüli szinte állandó viták rendkívüli bizalomvesztéshez vezettek, a németek többsége immár nem bízik a kormány cselekvőképességében. Olyannyira nem, hogy – mint az adatokból kitűnt – a megkérdezettek 55 százaléka elköszönne az Olaf Scholz vezette koalíciótól, és új kormányt szeretne.

Elemzők szerint az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hárompárti kabinet az Ukrajna elleni orosz háború tavaly februári kitörése óta rendkívüli nehézségekkel néz szembe, különös tekintettel a súlyos energiaválságra. Ennek kezelését ugyanakkor az elmúlt hónapokban jelentős mértékben nehezítették a koalíciós pártok, mindenekelőtt a Zöldek Párja és a liberális FDP közötti, szűnni nem akaró viták.

Legyen szó akár Ukrajna korszerű fegyverekkel történő támogatásáról, akár az energiaválság enyhítésének módozatairól, így a többi között az atomerőművek tervezett bezárásával kapcsolatos huzavonáról, vagy épp a nem fosszilis energiaforrásokra történő átállásról, a döntést minden alkalommal heves koalíciós viszálykodás előzte meg. Az atomenergiáról történő végleges lemondást Olaf Scholz végül hatalmi szóval április közepére tűzte ki, a szabad demokrata FDP azonban napokban a kancellárra szembeszállt.

A felmerések szerint ennek nyomán alakult ki a választók jelentős többségében az a kép, hogy a koalíció tevékenységét a jövőben is viták béníthatják meg. Az ezzel kapcsolatos kételyek a kormánypárti szavazók körében is erősek. Az SPD híveinek 75, a Zöldek támogatóinak 75, a szabad demokraták szavazóinak 82 százaléka vélekedett úgy, hogy a kormányzati munkát a koalíción belüli viták a jövőben is jelentősen akadályozzák majd. Nem véletlen, hogy az ellenzéki CDU támogatónak csaknem 90 százaléka vallotta ezt.

A megkérdezettek 51 százaléka vélekedett úgy, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár gyenge kezű vezető.

Ezen a véleményen volt a két kisebbik koalíciós partner, a Zöldek, valamint az FDP támogatónak 45, illetve 41 százaléka is.

A Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés szerint a szövetségi kormány munkájával kapcsolatos elégedetlenség olyan nagy, hogy a németek többsége a koalíció távozását akarja. A megkérdezettek 55 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, támogatná-e a hárompárti kormánykoalíció tovább folytassa munkáját. A válaszadók mindössze 30 százaléka volt ellenkező véleményen.

Ami az egyes parlamenti pártok támogatottságát illeti, a felmérések szerint Németország legnépszerűbb pártja ma az ellenzéki konzervatív CDU 28 százalékkal. A második helyen 20 százalékkal a szociáldemokrata SPD áll.

A közvélemény-kutatások szerint növekszik a radikális jobboldali AfD támogatottsága, amely 16 százalékkal eddigi országos népszerűségi rekordját érte el.

A felmérések nem tértek ki ennek okaira, de elemzők szerint mindez elsősorban a párt bevándorlásellenes politikájának, valamint az energiaválsággal kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel való szembenállásának köszönhető.

Az AfD ily módon a koalíciós Zöldek pártját is megelőzte, amely a pártok támogatottságát tekintve a kormányzati ciklus kezdete óta először a negyedik helyre csúszott vissza.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×