Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Fekete-tenger, olaj szennyezés.
Nyitókép: X / Dr Michael Terungwa David

Moszkva beismerte: nagy a baj a Fekete-tengeren

Hozzávetőleg 200 ezer tonna föld szennyeződhetett be a Kercsi-szorosnál hajótörést szenvedett orosz tankerekből kiszivárgott fűtőolaj miatt - közölte hétfőn Alekszandr Kozlov orosz környezetvédelmi miniszter.

A tárcavezető az állami televízióban élőben közvetített válságülésen beszélt erről az olajszennyezés által különösen érintett fekete-tengeri Anapa üdülővárosban.

Venyiamin Kondratyjev, a Krasznodari terület kormányzója Telegram-oldalán arról írt, hogy eddig 17 ezer tonna olajszennyezett homokot távolítottak el a partokról. Ugyanakkor a már megtisztított partszakaszokra ismét olajat sodort ki a tenger az érintett Krasznodari területen és a Krím félszigeten.

Az összesen 9000 tonna fűtőolajat szállító, több mint ötvenéves két Volgonyefty tankhajó december 15-én szenvedett hajótörést a heves viharban a nyílt tengeren a Fekete- és az Azovi-tenger között található Kercsi-szorosban. Az egyik hajó legénységének egy tagja életét vesztette, tizenegyen megsérültek. A roncsokból továbbra is szivárog az olaj, amely már több tucat kilométeren beszennyezte a partvidéket.

Helyi sajtójelentések szerint időközben 8000 önkéntes segítő jelentkezett a partvidék megtisztítására; eddig ezer madarat sikerült megmenteni, megtisztítva őket az olajtól. Helyi környezetvédelmi szervezetek szerint az olajszennyezés delfinpusztulást is okozott.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×