Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Nyitókép: Pixabay

Donald Trump: Majd meglátjuk!

A leendő amerikai elnök kilátásba helyezte: Washington visszaveheti az ellenőrzést a Panama-csatorna felett. Trump szerint a kis közép-amerikai állam túlzó összegeket számít fel az Atlanti- és a Csendes-Óceán között áthaladó hajóknak.

Az Egyesült Államok 1904 és 1999 között birtokolta a Panama-csatornát, és Donald Trump most közölte: visszaveheti, ha nem csökkentik a teherhajók tranzitdíjait. Trump egy arizonai nagygyűlésen azzal vezette fel az ötletet, hogy nem fogja hagyni, hogy „rossz kezekbe” kerüljön a két óceán közötti gyors átkelést biztosító csatorna, és a kínai befolyás potenciális növekedésére utalt. Szerinte Amerikát ugyanúgy „lenyúlják” a Panama-csatornával, „mint mindenhol másutt”.

Ezt még megtoldotta azzal, hogy saját közösségi médiumában kiposztolt egy képet, amelyen amerikai zászló lobog a csatorna felett. „Isten hozott az Egyesült Államok Csatornán!” – szólt a mellékelt felirat.

A Reuters megjegyezte, hogy

különösen ritka, hogy egy amerikai vezető kimondja: területe átadására akar kényszeríteni egy szuverén államot.

Trump a csatorna korábbi, amerikai ellenőrzésére utalva úgy fogalmazott, hogy „Panamának és a panamai népnek adták, de feltételekkel”.

„Ha nem tartják tiszteletben eme hatalmasan nagylelkű gesztus erkölcsi és jogi elveit, akkor követelni fogjuk, hogy adják teljes egészében vissza nekünk a csatornát, mindenféle kérdés nélkül” – mondta.

Erre mondta azt Jose Raúl Mulino panamai elnök, hogy a tranzitdíjakat „nem az ujjukból szopták ki”, és tagadta, hogy Kínának befolyása lenne az útvonal ellenőrzésében. A Panama-csatorna „minden métere és az azt körülvevő terület Panamához tartozik és Panamához fog tartozni”.

Amire Trump visszaírt: „Majd meglátjuk!”

Az útvonalon – amelynek építését még évszázadokkal ezelőtt a spanyol konkvisztádorok vetették fel, majd Franciaország is próbálkozott vele, de az Egyesült Államok valósította meg – évente 14 ezer hajó halad át, ami a tengeri szállítások 2,5 százalékának felel meg.

A csatorna létfontosságú az amerikai autó- és árucikkimport és a nyersanyagok, benne cseppfolyósított földgáz exportja szempontjából.

Franciaország 1881-ben próbálkozott a megépítésével, de hét évvel később többezer munkás sárgaláz és malária miatt bekövetkezett halála, illetve kivitelezési gondok miatt feladta az ötletet.

A terület ebben az időben Kolumbiáé volt, de az amerikai hadihajók támogatásával létrejött és függetlenséget kivívó Panama kormánya 1904-ben 10 millió dollárért eladta a területet az Egyesült Államoknak. Az amerikaiak, – akik korábban 40 millió dollárt fizettek a projekt átadásáért a franciáknak – 10 év alatt megépítették a csatornát és 1999-ig ellenőrizték, amikor is átadták Panamának. Az idén 100 éves csatornát 2007 és 2016 között kiszélesítették. Donald Trump már korábban is előállt szokatlan terület-átadási ötlettel, például Grönland megvásárlásával, és nem világos, hogy mennyire gondolja komolyan, amit most felvetett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Az elmúlt évtizedekben több tízezren menekültek el Észak-Koreából Kínán keresztül Dél-Koreába, és kezdtek ott új életét, a legnagyobb számban nők. A többnyire egyedülálló fiatal nők dél-koreai férjet keresnek maguknak, a dél-koreai férfiak körében pedig népszerűek az észak-koreai nők. Egy menekült nő, Judzsin, aki maga is dél-koreai férjet talált magának, kifejezetten északi nők és déli férfiak összeismertetésére hozott létre házasságközvetítő irodát, miközben saját házassága válságba kerül. Róla és a jelenségről szól egy új dokumentumfilm, az Észak-dél férfi-nő, amelyet hamarosan Magyarországon is bemutatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×