Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Ukrán katona aknavetővel lövi az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmutban 2022. november 10-én.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos/Libkos

Európai Parlament: Oroszország terrorista állam – a szakértő elemez

Az Európai Parlament terrorállammá nyilvánította Oroszország. A Fidesz képviselői nem szavaztak, bár ott voltak a teremben. Az előzményekről Gyévai Zoltán uniós szakértő beszélt InfoRádióban.

Az EP képviselői 494 igen, 58 nem és 44 tartózkodással úgy döntöttek, hogy Oroszország terrorista állam. A szavazáson a Fidesz képviselői is részt vettek ugyan, de nem voksoltak.

Az ügy előzményeiről az InfoRádiónak nyilatkozó uniós szakértő elmondta, hogy a testület csak egyfajta politikai nyilatkozatot fogadhat el, amely ugyan jelzésértékű, de közvetlen hatása valószínűleg nem lesz az uniós politikára.

Gyévai Zoltán azt fejtegette, az Európai Unióban olyan kategória, hogy terrorállam, nincs is, azaz jogszabályban ezt nem rögzítették. Magyarán, ha terrorállamnak minősítik Oroszországot, akkor annak nincsenek következményei.

Az Európai Unió még egyetlen országot sem nyilvánított annak, ez inkább amerikai módszer vagy gyakorlat. Ott viszont ennek van következménye, az már egy másik kérdés, hogy az USA sem minősítette Oroszországot terrorista államnak.

Amúgy, ha ilyennek minősítenek az amerikaiak egy országot, akkor nem állnak szóba vele, még keményebb szankciókat alkalmaznak vele szemben, és kérik az ottani vezetők letartóztatását.

Béketárgyalás

Az esetleges béketárgyalásról Gyévai Zoltán két verziót vázolt fel. Az egyik szerint ha az oroszok "vesztő helyzetben lennének", akkor érdekeltek lennének a tárgyalásokban, hogy mentsék, ami még menthető. A másik, ha nagyon jól állnak, akkor a területi hódításaikat tudnák konszolidálni egy béketárgyaláson.

Orosz tüzérségi támadásokban rommá lőtt lakóházak előtt ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmutban 2022. november 10-én.
Forrás: MTI/AP/Libkos/Libkos
Orosz tüzérségi támadásokban rommá lőtt lakóházak előtt ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmutban 2022. november 10-én. Forrás: MTI/AP/Libkos/Libkos

A helyzet azonban az, hogy Ukrajna éppen offenzívában van és ezért nincs késztetése a tárgyalásokra. A szakértő jelenleg nem látja a közös nevezőt. Tárgyalni akkor szoktak, amikor az egyik fél már elég nagyot nyert, a másik pedig belátja, hogy nincs értelme tovább folytatni a háborút.

"Itt nem tart még ez az egyensúly"

– állapította megy Gyévai Zoltán az InfoRádióban, aki egyébként éppen ezért a következő hónapokban nem számít béketárgyalásokra. Oroszországnál pedig az is belejátszik, hogy a nyugatiak és főleg az ukránok szemében hiteltelenek, hiszen folyamatosan hazudott a háború előtt és alatt is az okokról, indítékokról.

A szakértő még arról is beszélt, hogy "az volna igazságos, ha legyőznék Oroszországot" arról már nem is beszélve, hogy az orosz megszállás alatt lévő területeken nem nagy élmény élni, legalábbis ezt mutatják a háborús tapasztalatok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×