Infostart.hu
eur:
389.11
usd:
336.08
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Obama elnök véget vet a kivételes bánásmódnak

Barack Obama amerikai elnök csütörtökön az esti órákban bejelentette, azonnali hatállyal véget vet annak az évtizedek óta érvényben lévő gyakorlatnak, amely szerint az Egyesült Államok partjait elérő kubai illegális emigránsok tartózkodási engedélyt kapnak az országban.

A döntésre két esztendővel Washington és Havanna látványos közeledése után került sor, és az első kommentárok szerint a távozó amerikai elnök ezzel tovább akarja javítani az amerikai-kubai kapcsolatokat. Ezt a folyamatot Donald Trump megválasztott elnök a kampányában elmondottak szerint fenntartásokkal kezeli.

"Ma az Egyesült Államok fontos szakaszhoz érkezett a Kubához fűződő kapcsolatok normalizálásában" - állapította meg Obama elnök a döntést bejelentő közleményében. Majd hangsúlyozza: a politikát, amelyet "száraz láb, nedves láb" néven ismerünk, húsz évvel ezelőtt, egészen más körülmények között vezették be. Ezzel a lépéssel - jelezte Obama - a kubai emigránsokat is immár ugyanolyan elbírálásban részesítik, mint a más államokból érkező bevándorlókat. Ez pedig azt jelenti - tette hozzá, hogy azokat a kubaiakat, akik megpróbálnak illegálisan belépni az Egyesült Államok területére, és nem felelnek meg a humanitárius segítséghez szükséges követelményeknek, kiutasítják majd az Egyesült Államokból.

Havanna még csütörtökön este közleményben válaszolt az amerikai elnök döntésére és azt "fontosnak" nevezte. A kubaiak jelezték egyúttal, hogy ugyanúgy visszafogadják az amerikai területről kiutasított kubaiakat, mint ahogyan eddig is visszafogadták a tengerből kimentett menekülőket. A kubai közleményből kiderült, hogy a döntésről már egy esztendeje tárgyalt Washington és Havanna. Jeh Johnson amerikai belbiztonsági miniszter egy csütörtök esti telefonos sajtókonferencián a tárgyalások kényes mivoltával magyarázta a titokban tartott tárgyalásokat és a meglepetésszerű bejelentést. "Nem akartuk, hogy tömeges kivándorlás kezdődjék Kubából" - érvelt az amerikai politikus.

A most eltörölt törvény 1966-ban lépett életbe, és az Egyesült Államokba érkező kubai menekülteknek azonnali ellátást biztosított, és lehetőséget arra, hogy egy év után a menekültek tartózkodási engedélyt is kaphassanak. 1994-ben azonban a két ország menekültügyi megállapodást kötött, amelynek értelmében az Egyesült Államok évente húszezer vízumot ad ki kubaiaknak, ám a tengeren elfogott menekülteket visszaküldi Kubába. Innen ered a bevándorlási politika "száraz láb, nedves láb" elnevezése is. A szárazföldön, száraz lábbal érkezők ugyanis maradhattak Amerikában, a tengeren keresztül bejutni próbálóknak viszont vissza kellett térniük szülőföldjükre.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Több mint 1000 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Több mint 1000 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolják a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdenek kibontakozni, mituán a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×