A BT megszavazta a zárt ajtók mögött elkezdett ülésen, hogy az nyilvános legyen - így azt a tévék is közvetíthetik -, pedig Oroszország először tiltakozott ez ellen. A nyilvános ülés egy 40 perces szünet után elkezdődött.

Jurij Szergejev ukrán nagykövet közölte: Oroszország elutasította hazája arra vonatkozó javaslatát, hogy tartsanak azonnal kétoldalú konzultációt. Vitalij Csurkin orosz nagykövet erre kijelentette, hogy a kijevi kormánynak "szakítania kell" a radikálisokkal, és figyelmeztetett, hogy a radikálisok akciói "súlyos fejleményekhez vezethetnek, az Oroszországi Föderáció ezt próbálja megakadályozni". Oroszország a krími oroszbarát hatóságok kérésére avatkozott bele a válságba - tette hozzá. Az orosz diplomata visszautasította Kijev vádjait, és kijelentette: a válság megoldása az lenne, ha visszatérnének a február 25-i , Kijevben Viktor Janukovics államfő és az ukrán ellenzék által aláírt megállapodáshoz, és helyreállítanák a nemzeti egységkormányt.

Az ülés egyik szünetében Csurkin azt mondta újságíróknak nyilatkozva, hogy Oroszország "kész a komoly megbeszélésekre".

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kijelentette az ülésen, hogy az ukrajnai helyzet "egyre ingatagabb és veszélyesebb". Oroszország ukrajnai akcióival megsérti az ország szuverenitását, és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot" - jelentette ki Samantha Power. "Oroszországnak fel kell hagynia ukrajnai intervenciójával, mert provokatív akcióival könnyen túlfeszítheti a húrt." Arra kérte Moszkvát, hogy közvetlenül tárgyaljon az ukrán vezetéssel, és azt javasolta, hogy azonnal küldjenek Ukrajnába nemzetközi megfigyelőket, akik segíthetnének a válság súlyosbodásának megelőzésében. Power szerint az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) adhatná a megfigyelőket.

A rendkívüli ülést kezdeményező Mark Lyall brit nagykövet közölte: az ülés célja kideríteni, hogy Oroszország "milyen alapon szállta meg a stratégiailag fontos Krím félszigetet". Miután az ülés befejeződött anélkül, hogy a BT tett volna bármilyen lépést az ukrajnai válság ügyében, Lyall újságíróknak nyilatkozva kijelentette: "Nem igazolható az a katonai tevékenység, amelyet Oroszország az utóbbi 48 órában végzett".

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár az ülés idején közleményt adott ki, és ebben követelte Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi egységének maradéktalan tiszteletben tartását, valamint "a nyugalom helyreállítását és közvetlen párbeszédet minden érintett fél között".

Tüntetés a kijevi orosz nagykövetség előtt

Több százan tüntettek szombat este Kijevben az Oroszországi Föderáció nagykövetsége előtt, követelve Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának beszüntetését. A tiltakozó akcióról Jurij Szavcsuk, az Ütés (UDAR) párt parlamenti képviselője tájékoztatta az Unian ukrán hírügynökséget, azt hangoztatva, hogy a tüntetők háromszázan vannak, de számuk folyamatosan nő.

A tüntetők "Nem a háborúra!", "El a kezekkel Krímtől", "SOS" feliratú táblákkal érkeztek, s megállítják az arra haladó gépkocsikat, utasaikat a tiltakozó akcióhoz való csatlakozásra szólítva fel.

Szavcsuk tájékoztatása szerint az orosz nagykövetség épületéből egyelőre nem jött ki senki, hogy meghallgassa a tüntetők követeléseit.

Orosz tengeralattjáró-elhárító hajók Szevasztopolnál

Két orosz tengeralattjáró-elhárító hadihajó jelent meg az Ukrajnához tartozó Szevasztopol partjai előtt, ami sérti a fekete-tengeri orosz hadiflotta fő támaszpontjának bérletére vonatkozó orosz-ukrán szerződést - közölték katonai források szombaton az Interfax hírügynökséggel.

A források szerint az említett orosz hadihajókat egy szevasztopoli öbölben látták. Később az ukrán katonai forrás azt is megerősítette, hogy a balti flottához tartozó két nagy tengeralattjáró-elhárító hajó - a Kalinyingrád és a Minszk - helyi idő szerint 21.10 órakor befutottak a szevasztopoli kikötőbe.

A Krím félszigeti Szevasztopol az orosz Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán flotta fő támaszpontja is, szombaton azonban a teljes ukrán flottát kivonták Szevasztopolból.