Az esetek különbözőek. Egyiptomban a tüntetők azt követelik, hogy Mubarakot számoltassák el. Azonban a jelenleg hatalmon lévő fegyveres erőknek nem biztos, hogy érdeke keményen elszámoltatni az ex-elnököt a korrupciós ügyek miatt. Hiszen Mubarak is a fegyveres erőktől jött, katona volt. Tehát amíg nincs elegendő lakossági nyomás, addig ezt az ügyet húzni fogják - vélte Csicsmann László.

Az adjunktus Tunézia külföldre menekült elnökével folytatta a sort. Szerinte Ben Ali önkéntes szaúd-arábiai száműzetésével akár meg is úszhatja a felelősségre vonást, jóllehet az észak-afrikai országban jóval nagyobb az elkötelezettség az elszámoltatásra, mint Egyiptomban.

A jelenleg is harcokat folytató Kadhafiról a szakértő azt mondta, a líbiai vezető helyzete egész más. Hiszen a Biztonsági Tanács határozata szerint őt nemzetközi bíróság elé kell állítani, különösen a tüntetőkkel szembeni bánásmódja miatt. Ha a konfliktus végeztével a diktátor életben marad, akkor számolni kell ezzel a lehetőséggel.

Szudán1989 óta hivatalban lévő államfője ellen már nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak évekkel ezelőtt, elsősorban a Darfurban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Ahmed a-Basírt viszont azért nem tudják felelősségre vonni, mert nem utazik olyan helyre, ahol elfoghatnák. De diplomáciai és politikai szempontból sem könnyű a rendelkezést érvényesíteni - mondta Csicsmann László.

Elefáncsontpart letartóztatott korábbi elnökének, Laurent Gbagbónak a sorsáról a külpolitikai elemző úgy vélekedett: attól függően állítják hazai vagy nemzetközi bíróság elé, hogy milyen jellegű vádakat hoznak fel ellene, illetve, hogy mit követett el. Ugyanez áll a már említett vezetőkre is.

Mubarakról egyértelműen egyiptomi bíróság mondhat ítéletet, de egész más a helyzet Kadhafi és a szudáni elnök esetében. Csicsmann halálbüntetés lehetőségéről azt mondta: ez nemzetközi bíróságnál kizárható.