Infostart.hu
eur:
362.01
usd:
311.61
bux:
131696.18
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik

A francia-német kibékülés leglátványosabb "gyümölcse" az Európai Unió

A franciák legutoljára és legnehezebben a németekkel tudtak megbarátkozni, a történelmi ellentétek után azonban mára teljes a béke. Mint a franciák fogalmaznak: ennek egyik leglátványosabb gyümölcse az Európai Unió.

Franciaországnak nincs ellenséges szomszédja, amióta végleg sikerült kibékülnie Németországgal. A két nemzet közötti, több mint másfél évszázadig tartó, Európát többször lángba borító ellenséges viszony rendezésének egyik leglátványosabb "gyümölcse" maga az Európai Unió.

Számos történész szerint a francia-német viszony a jénai csatát követően mérgesedett el véglegesen, amikor 1806-ban Napóleon megalázta Poroszországot. 65 év múlva aztán a németeken a sor, hogy súlyos sebet ejtsenek a franciák lelkén: 1871-ben ugyanis megszerezték Elzászt és Lotaringiát.

A franciák által "elveszett tartományként", "két nővérként" emlegetett, a térképeken évtizedeken át feketével jelzett területeket Franciaország az éppen ma, november 11-én ünnepelt 1. világháborús győzelmét követően kapta vissza.

Az elvesztett tartományok újra beillesztése azonban nehezen ment, az állam a helyi viszonyokat nem ismerő tisztviselőket küldött az ottani lakosok nyakára, akik valósággal gyarmatosítókként viselkedtek velük. Erőszakkal bevezették a francia nyelvet az iskolákban, ahol korábban fél évszázadon át németül tanultak a gyerekek.

Mindezek miatt a német ajkú lakosság és a francia állam közötti viszony egyáltalán nem volt felhőtlen, nem véletlen, hogy a második világháború kitörésekor a francia kormány mintegy 600 ezer elzászi és lotharingiai lakost evakuált a frontvonalakról, s egy részüket Délnyugat-Franciaországban telepítette le.

A háborút követően mind német, mind francia oldalon világossá vált, hogy a további tragédiák elkerülése érdekében a két nemzetnek meg kell békélnie. Ebből a felismerésből született meg előbb az Európai Gazdasági Közösség, majd az Európai Unió alapját képező Európai Szén- és Acélközösség.

Testvérfalvak és -városok

A két ország közötti rivalizálásnak a Charles de Gaulle tábornok és Konrad Adenauer kancellár által 1963. január 23-án aláírt Elysée-szerződés vetett végleg véget, amely rendszeres kétoldalú találkozókat írt elő az államfők és a különböző miniszterek számára, a két nemzet ifjúsága között pedig olyan csereprogramok kialakítását tartalmazta, melyeknek a francia-német baráti viszony különleges és szükségszerű voltát kellett tudatosítaniuk.

A két nép viszonyának élő voltát mutatja, hogy néhány évtizede csaknem minden francia településnek van egy német testvérfaluja vagy városa, és a továbblépés szándékát jelzi egyebek mellett a francia-német, magas színvonalú Arte kulturális televíziós csatorna létrehozása és működötetése, valamint az, hogy 2003-ban az Európai Unió akkori német és francia biztosa német-francia államszövetség létrehozását javasolta a Berliner Zeitungban és a párizsi Libérationban egy időben megjelent cikkében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: a Lázár-minisztériumban talált dolgok miatt feljelentést teszünk

Videót tett közzé Magyar Péter miniszterelnök: az eddigi építési és közlekedési minisztérium épületében, ahol mostantól a Miniszterelnökség működik, többek között rengeteg Fidesz-pártszóróanyagot találtak. Mint fogalmazott, tiltott pártfinanszírozás és más bűncselekmények miatt feljelentést tesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kormányalakítás: heves vita alakult ki a fizetések körül; Magyar Péter a Kúria elnökét is menesztené

Kormányalakítás: heves vita alakult ki a fizetések körül; Magyar Péter a Kúria elnökét is menesztené

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: Orbán Viktor nem kapja meg a jelenlegi szabályok szerint neki járó 38,8 millió forintos végkielégítést. Eközben Magyar Péter felmentette a helyettes államtitkári pozíciójából Havasi Bertalant, aki közölte, hogy nem mond le a végkielégítéséről, és bíróságon is kész érvényesíteni a jogait. Havasi azt állítja, esetében nem több tízmilliós összegről, hanem hathavi fizetésről van szó, amelyet az utolsó fillérig követelni fog. Magyar Péter közben luxusberuházásokra hivatkozva követeli a Kúria elnökének távozását - Varga Zs. András korábban visszautasította a vádakat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×