Lord Winston színes egyénisége közismert Angliában, az orvosprofesszor érdekes humángenetikai műsorait százezrek nézik a televízióban. A tudós most azt jelentette be, hogy rövidesen sertésneveldét létesít, és génmódosított disznókat tenyészt szervátültetés céljából.
Munkatársával, doktor Carol Readhead kaliforniai professzorral kidolgozták, miként lehet úgy módosítani disznók génjeit, hogy amikor az ezekből származó májat, szívet, vesét emberbe ültetik át, a szervezet immunrendszere ne vesse ki azt, és a másik veszélyt is elkerüljék: a beültetett szervvel ne jussanak át az emberekbe a vírusos eredetű állatbetegségek.
Optimista becslés
Lord Winston szerint tíz éven belül világszerte megoldják a donorhiány problémáját. Az állati szervek emberi szervezetbe való átültetése már régebben megkezdődött, de idővel felhagytak vele, mert túl sok beteg halt meg, amikor az immunrendszer kilökte a beoperált májat vagy vesét. Lord Winston azonban eleve mintegy hat emberi gén felhasználásával tenyészti majd a sertéseit, tehát a kilökődés kizárt.
Több száz génmodifikált állat nevelése három hónapon belül megkezdődik, az egyéves disznók már felhasználhatók lesznek, de még nem egészen tisztázott a kérdés: meddig működik egy-egy ilyen szerv az átültetés után.
Jelenleg csupán Angliában közel nyolcezer beteg vár transzplantációra, a kormány pedig olyan rendelkezés bevezetését mérlegeli, ami lehetővé tenné, hogy minden halott szerveit felhasználhassák átültetésre, ha csak az illető előzőleg nem tiltotta ezt meg. Ennek azonban etikai akadályai is vannak, amellett, hogy az így nyert szervek többsége alkalmatlan újrafelhasználásra.
Megvan a megoldás?
Az angol egészségügy amúgy sem lép elég gyorsan, az újításokat csak hosszas mérlegelés után engedélyezi. Tehát Lord Winston Amerikában, Missouri államban állítja fel különleges sertéstelepét.
A szervpótlásról a Sunday Times című brit vasárnapi lapban írt cikket, amelyben megállapította: a mechanikus műszív sohasem fog olyan jól működni, mint az élőlények átültethető szíve. Ráadásul a kísérletek a szív, a máj, a vese őssejtekből való mesterséges előállítására még legalább harminc évig nem hozhatnak eredményt, tehát a génmódosított sertések szervei jelentik a megoldást, melyek méretük és hasonlóságuk folytán a legalkalmasabbak.