Németországban 2004 óta van érvényben a vizitdíj, ami negyedévenként 10 eurót tesz ki.

Az intézkedéssel az egészségügyi minisztérium részben azt akarta elérni, hogy a betegek előbb az általános orvoshoz forduljanak, és csak beutalással menjenek szakorvoshoz, részben pedig így akarta elősegíteni, hogy csupán valódi panasszal keressék fel a rendelőket.

A vizitdíj bevezetése óta jelentősen csökkent az orvosi rendelők látogatottsága. Egyelőre azonban nem sikerült kimutatni, hogy ez a szociálisan hátrányos helyzetűek tömeges távolmaradásából ered-e, mert nem tudják kifizetni a 10 eurós vizitdíjat, vagy abból fakad, hogy a páciensek csak komoly betegséggel fordulnak orvoshoz.

A negyedévenként kötelező 10 euró kifizetése alól azonban mentesülnek azok, akiknek éves bevételének 2 százalékát meghaladja a vizitdíj összege. A felmentést a betegbiztosítóknál kell
kérelmezni.

További könnyebbséget jelent az úgynevezett háziorvosi rendszer bevezetése is, amelynek értelmében évente csak egyszer kell kifizetni a 10 eurót, ha a beteg bizonyíthatóan ugyanazon
általános orvoshoz fordul az egész év során és a felírt gyógyszereket is egyazon patikában váltja ki. Ha a páciensnek szakorvosra van szüksége, akkor beutalót kérhet hozzá, amit az általános orvos rendelőjében ingyenesen állítanak ki.

Ugyanígy bevezették a kórházi napidíjat is, ami 17 eurót tesz ki. Ez alól a súlyos anyagi helyzetben lévő páciensek mentesülnek, mások viszont pótbiztosítás megkötésével igyekeznek eleve elkerülni a súlyosabb betegséggel járó többletkiadást. Németországban mind a munkavállalók, mind pedig a munkanélküliek esetében kötelező a betegbiztosítás megkötése.

Míg a jól keresők szabadon választhatnak magán-betegbiztosítót, addig a kisfizetésűek esetében kötelező a belépés valamelyik fél-állami betegbiztosítóba.

A magánbiztosítók járuléka jóval magasabb a fél-állami díjszabásánál, de ők bőkezűbben térítenek gyógyszereket és orvosi szolgáltatásokat.

A járulék az életkortól függően emelkedik, majd a nyugdíjazás pillanatában új, az addiginál alacsonyabb szinten stagnál. Korábban a nyugdíjba menőknek nem kellett többé betegbiztosítást fizetniük, de a gazdasági helyzet romlása ezen a téren is éreztette hatását és ma már - kortól függetlenül - mindenkinek fizetni kell betegbiztosítási járulékot.

Becslések szerint elenyészően kevés azoknak a száma, akik nem rendelkeznek betegbiztosítással, mert még a szociális segélyből élő hajléktalanokra is vonatkozik ez a kötelezettség.