Romániában eddig a verespataki aranybánya támogatóinak a túlereje jellemezte azokat a közvitákat, amelyeket a környezetvédelmi jóváhagyást megelőzően kell szerveznie a beruházónak - modnta el az InfoRádió kolozsvári tudósítója.
A Rosia Montna Gold Corporation Verespatakon kezdte egy hónappal ezelőtt a közmeghallgatások sorát, a bányanyitás támogatói és ellenzői azonban az érveket felsorakoztató vita helyett egymást túlkiabálásában, túlharsogásában jeleskedtek.
Budapesten és Szegeden is lesznek viták
Az indulatok az elmúlt hetekben Abrudbányán, Gyulafehérváron, Kolozsváron és Bukarestben megszervezett közvitákat sem kerülték el. Ezeken azonban már érvek is elhangzottak.
Míg a cég vezetői és támogatói elsősorban a térség gazdasági fejlődésének a lehetőségét hangsúlyozták, az ellenzők a ciántechnológiás aranykiválasztás környezeti kockázatait helyezték előtérbe. Valamennyi meghallgatáson többségben voltak a terv támogatói. Ez részben annak is a következménye, hogy a beruházó cég autóbuszokkal szállította híveit a közviták helyszínére.
A nyilvános lakossági fórumok célja egyébként az, hogy a román környezeti hatásvizsgálat alapján valamennyi érdeklődő tájékozódhasson a tervezett beruházásról. A szegedi és budapesti közvitát az ENSZ Espooi egyezménye alapján volt kénytelen megszervezni a verespataki beruházó.
A román szakértőknek azért kell magyarázatot adniuk a Magyarországon megfogalmazott kérdésekre is, mert a beruházás környezeti hatásai Magyarországot is érinthetik. A Verespatakra tervezett ülepítőből ugyanis baleset vagy üzemzavar esetén a ciánvegyület az Aranyoson és Maroson keresztül a Tiszába juthat.
Ha a Balatonra készül nyaralni, van egy nagyon rossz hírünk